Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üzenőfal

Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2020-12-09 20:37
Szia. Err?l nem tudok, nem néztem utána, az usa viszont kint van bel?le és Trumph visszaállította az eredeti alkotmányt.

2020-12-08 08:14
Sziasztok! Nem tudom úgy hallottam, hogy Nèmetország 2020.05.09. óta nem tartozik a UCC hatálya alá. Szabad ország már nincs a listán nem vonatkozik rá az UCC!? Szerintetek ez igaz valaki tud valamit

2020-07-09 11:28
Kedves Lica! Köszönöm az eddigi munkádat!Légyszíve
s küld el nekem a link gy?jteményeket.Nag
yon köszönöm. nikolics@msn.com

2020-07-08 22:19
nistvan10: Norvégban sem különb. itt is megvannak a hülyeségeik.

2020-05-23 19:03
Még talán annyit tennék hozzá az egész világon nincs már törvényesség mert ami van az nem az.Ez a világ már élhetetlen mert ahogy élünk az nem élet hanem kínlódás.És ez nem Magyarországra vonatkozik

2020-05-23 19:00
Rendben van köszönöm a választ. Lica.

2020-05-23 11:25
nistvan10: Ez teljesen jó volt kideríteni hogy az állam még a maga által hozott törvényeket sem tartja be, nem hogy a nemzetközi egyezményeket, Egy ilyen helyzetben nincs jogi megoldás. Dörögni kéne m

2020-05-20 07:36
A kezdeti nagy lendület nagyon le állt mi van? már nem olyan fontos ,vagy változott a vélemény látva ,hogy nem m?ködik csak papíron?vagy még ott sem én is bevettem a nagy semmit de legalább kijózanodt

2020-05-16 21:47
tiastobi, köszönöm, ez még kutatás alatt van.

2020-05-16 08:44
Kedves Lica! Köszönöm ezt a rengeteg munkát, tudást és tanulnivalót amit megosztasz velünk. Az lenne a kérdésem, hogy hogyan tudom visszaszerezni a TAJ számom feletti jogérvényesítést? tiastobi@gmail.

Üdvözlet

Üdvözöllek az oldalamon. Köszönöm, hogy felkerestél. - Azért születtél, hogy adj, és nem azért, hogy megadd magad!
- Egymást emelve mindenki tegye Östen adta dolgát, s nem lesz baj! - Ha egyetlen erényed van csak, és ez az EMBERSÉG, minden erényt hordozol. Lica

Dr. Matolcsy Mátyás: A ZSIDÓK ÚTJA

Kultúra
Dr. Matolcsy Mátyás:


A ZSIDÓK ÚTJA






Folytonos vándorlás



jellemezte évezredeken át a zsidósá­got. Körülbelül ezer évvel Krisztus szü­letése elölt a Tigris és Euphrates környékén laktak. Krisztus után 500-ig ide-oda vándoroltak Palesztina és Ba­bilon között. 70 körül Egyiptom volt földje, ahonnan erõszakkal kellett õket kiûzni. Ekkor ismét visszatértek Palesz­tinába, amely kitûnõ geopolitikai fek­vésénél fogva igen alkalmas terület volt a kereskedésre. Innen az ókori Rámai Birodalmat árasztották el, mint kereskedõk, pénzkölcsönzõk, és rab­szolgakereskedõk. Nemcsak a régi Itá­liába, hanem Galliába, Spanyolország­ba, Afrikába és a Földközi tenger ke­leti részén elterülõ országokba is be­nyomultak. Ahol csak megjelentek, min­denütt felháborodást keltettek.

Akkoriban sehol sem keveredtek össze a vendéglátó népekkel. Innen van, hogy a mózesi tanítás erõs kor­látokat állít a zsidók és a nemzsi­dók közé. Faji tulajdanságaik, me­lyek ma már mindenki elõli ismerete­sek, már akkor ellenszenvet keltettek. Idõnként elkergették õket, de sokszor maguk önként mentek tovább, hogy új vidékeken zsákmányoljanak ki. De mindenütt, ahol már egyszer jártak, visszamaradt egy kis zsidó közösség, amely a világzsidóság nagy hálózatá­nak sejtjévé vált. Krisztus születése­kor Palesztinában körülbelül 700.000 zsidó élt, a Római Birodalomban azon­ban már 3 és fél millió volt a zsidók száma.





A zsidók vándorlása a régi római birodalomban
Keleten új lehetõségek



nyíltak meg a zsidóság számára a Középkor elején. A Római Birodalom ha­talma hanyatlóban volt. A földközi tengeri térség többé már nem volt gaz­dasági centruma az akkor ismert vi­lágnak. Nyugateurópában és Olaszor­szágban a zsidók üzleti tevékenysége miatt itt-ott már kellemetlen lázadások mutatkoztak. A zsidóság számára mi­ sem volt kézenfekvõbb, mint megpró­bálkozni azzal, hogy hátha új lehetõ­ségeket nyújt a zsidó szatócsok szá­mára a német népnek éppen akkor kezdõdõ kelet felé irányuló megmoz­dulása, vándorlása. A germánság ke­leten új földeket szántott fel, új váro­sokat alapított és nagy területekkel növelte a német nép életterét. Elõször óvatosan, majd mind öntudatosabbad csatlakoztak a zsidók a nagy nép­mozgalomhoz, s mindenütt felajánlot­ták kereskedõi szolgálataikat. Ezek a zsidótelepülések „támaszpontok”-ul szolgáltak, ahonnan kiindulva, jó hír­szolgálatuk segítségével távolabbi ke­leti területek felé nyomultak elõre, ugyannyira, hogy még olyan vidékre is elõre nyomultak, ahová a germá­nok már nem jutottak el,

A „jiddis” elterjedésé sok keleti várasban még ma is tanúskodik errõl a folyamatról.

A Római Birodalom virágkorában keleti forrásból áramlott a zsidóság folyama nyugat felé, a népvándorlás korában pedig Európa keleti részét árasztották el.





A zsidók vándorlása Európában a X. századtól a XVII. századik
A keleti zsidóság torlódása



Az új zsidó „haza” Lengyelország és Litvánia lett, ahol a nyugatról bevándorló zsidóság a keletrõl már korábban benyomult zsidó települése­ket elérte. A zsidóság itt roppant összetorlódott, úgy, hogy innen északra a Baltikum felé és keletre Fehéroroszország felé nyomult elõre. A kelet és délkelet felé történõ elõretörésbõl keletkeztek a zsidó települések Romá­niában, Magyarországon és Ukrajnában. Ezek az országok azóta is súlyosan szenvednek a zsidók térhódításától. Besszarábia, mely ma ismét Oroszországhoz tartozik, újra zsidó bevándorlás színhelyévé lett, ahova most erõteljesen szivárog be a zsidóság Romániából.

Több, mint 100 évvel ezelõtt Oroszország szükségesnek látta, hagy errõl a torlódási területrõl feléje irányuló erõs beszivárgásnak gátat emel­jen. Oroszország nyugati tartományaiban meghatározott települési zónát jelöltek ki, amelyen túl a zsidók nem vándorolhattak. E települési terület Cserta néven ismeretes. Keletkezése egy 1791-bõl származó orosz tör­vényre vezethetõ vissza. Keleti határai a Duna és a Dnjeper voltak. 1831 óta a cári birodalom keretén belül Lengyelország is a Cserfához tar­tozott, amelyen túl a zsidók nem mehettek Oroszország belsejébe. A Cserta területen a keleti zsidók túlzsúfolódlak s ez egy évszázadon át odavezetett, hogy ott a zsidóság különleges arculata fejlõdött ki. Ugyan­csak megmaradt a keleti zsidóság különleges szociális helyzete, amely élesen különbözik a középeurópai zsidóság helyzetétõl.

A Cserta a keleti zsidóság vállalkozóbb kedvû rétege számára kellemetlen börtönné vált, - de értették is a módját, hogy határain átjus­sanak. A századforduló körül a zsidóság torlódása oly erõs volt, hogy egyrészt milliós tömegben vándorolt nyugat felé, másrészt pedig az „otthon” maradt zsidóság gyûlölettõl fûtött szervezkedése a cári Oroszország össze­omlására vezetett.

Ezeken a vidékeken a XIX. században ismét és ismét fellángoló pogromok oka mindig az volt, hogy a zsidók a népet kiszipolyozták és a kétségbeesésbe kergették. Késõbb, az ipar általános fejlõdése idején, a lengyel zsidóság megtalálta a módját, hogy a nemesség védelme alatt vezetõpozíciót szerezzen, különösen Orosz-Lengyelországban.

Fajilag a keleti zsidók (askenázik) erõsen különböznek a nyugati zsidóktól (szefardok), akiket számbelileg jóval felülmúlnak. A keleti zsi­dók elõázsiai karakterû kevertfajú nép, míg a nyugati zsidók, bár ugyan­csak erõsen kevertek, mégis egységesebbek.





A zsidók vándorlása Keleteurópában

A keleti zsidóság Nyugateurópába és tengerentúlra vándorol



Ugyanakkor, amidõn Oroszországban a múlt század közepe táján a zsidóság szigorú korlátozásoknak volt alávetve, a nyugateurópai országokban az emancipációs mozgalom virágzott. A zsidók a vendéglátó népeket humanista eszmékkel puhították meg, hogy azok õket egyenjogú polgároknak tekintsék. Így a zsidóság las­sanként a nyugateurópai országokban csaknem valamennyi fontos pozíciót elfoglalt. Amikor a keleti zsidók nagy vándorlási hulláma nyugatra érkezett, a zsidóság már abban a helyzetben volt, hogy segédkezet nyújt­hatott fajtestvéreinek. A keleti zsidó bevándorlók tömegesen árasztották el Magyarország, Ausztria, Németország nagy várasait. Magyarországon voltak nagy államférfiak, maga Széchenyi is, akik a zsidó emancipáció ellen fog­laltak állást. Németországban pedig Nagy Frigyes és Goethe energikusan az „emancipáció” ellen nyilatkoztak. A múlt század második felében azon­ban mégis gyõzött a „humanitás” gon­dolata s a zsidók útja megnyílt.

A régi Ausztria-Magyarországot a keleti zsidóság épp úgy elözönlötte, mint a Német Birodalmat.

Nyugateurópa nagyvárosai: Paris, London, Amsterdam ugyancsak a zsi­dók vándorlásainak fõállomásai lel­tek, akik pedig az átkelést megfizet­hették, azokat az amerikai lehelõsé­gek vonzották. Északamerika mindössze néhány generáció alatt a föld­kerekség legnagyobb zsidó országává lett. Közép- és Délamerika, de Dél­afrika sem mentesült a keleti zsidó­ság beszivárgásától.

A keleti zsidóság kereskedelmi és érintkezési nyelvül legnagyobb részt a németet használta. Sõt még Ameri­kában is német nyelven jelentkezett, úgy, hogy maguknak a zsidóknak a számítása szerint 1925-ben a világ össz-zsidóságának 80%-a németül be­szélt, angolul pedig csak 20%-a, több nyelvet pedig csak egy egész kis töredék beszélt.





A zsidók világvándorlása
A zsidók Amerikában



A zsidók csak az utolsó két emberöltõ alatt özönlötték el Amerikát. Washington idejében az Egyesült Államokban mindössze 1234 zsidó volt, 1937-ben a zsidó hitûek száma már 5 mil­lión felül van! New York a Föld legnagyobb zsidó városa lett. Két és félmillió zsidó hitû lakosa a világ zsidóságának 15%-át teszi ki. New Yorkban minden negyedik ember zsidó. Brooklyn városrészben minden harmadik, Bronx-ban a tulajdonképpeni gettóban pedig ninden második. Jeruzsálemben, az õsi zsidó fõvárosban ezzel szemben mindössze 76.000 zsidó lakik.

Óriásira dagadt a keleti zsidóságnak Amerikába irányuló vándorlása. 1884-tõt 1914-ig több, mint 3 millió vándorolt át, ebbõl a világháborút mege­lõzõ 15 esztendõ alatt csak Oroszországból másfél millió zsidó hajózott át Amerikába.

1900-ban az Amerikai Egyesült Államokban 530.000, 1937-ben már 5 millió zsidó lakott. A legnagyobb részük nagyvárosokban él, ahol a legkönnyeb­ben tehetnek szert befolyásra a közéletben és a gazdasági életben egyaránt. Ma ugyanúgy megtaláljuk õket Roosevelt elnök környezetében (Laguardia, New York polgármestere (félzsidó), Baruch M. Bernát, Amerika Rathenau-ja Rosenmann Sámuel, Roosevelt udvari jogásza, Morgenthau Henrik pénzügymi­minisztere [épp úgy, mint a legfelsõbb bíróságoknál] Marcus Pecora, a korrupció védelmezõje, Louis Dembitz Brandeis, a Legfelsõbb Törvényszék tagja), a filmszakmában (]akob Cohen - Jackie Coogan, Charlie Chaplin, Carl Lemmle, film-nagyvállalkozó), a színházi és pénzvilágban (Felix Warburg, Ottó Kahn, Schwab acélkirály, J. Seligmann), valamint ezrével még a kereskedelmi és gazdasági élet elsõ pozícióiban. A zsidók voltak azok, akik Amerikát a világháborúban angol oldalon való belépésre serkentették, mint ahogy ma is mindent elkövetnek, hogy Amerikát ugyanezen az oldalon a hábo­rúba belesodorják.





A világ zsidóságából Amerikára esõ hányad százalékban Zsidók a városokban
A Rothschild család



A zsidóság leghatalmasabb ága Európában a Rothschild család volt. Mayer Amschel, „az öreg Rotschild”, 1743-ban született Frankfurtban, a Zsi­dó-utcában. A hesseni „országatya” emberkereskedelemmel foglalkozott és Hessenböl embereket szállított Angliá­nak, az Amerika elleni háború ide­jén. Az emberkereskedelem nagy ha­szonnal járt s az öreg Rothschild na­gyon meggazdagodott. Fia Náthán volt a „Waterloo-i” Rothschild. Õ épí­tette ki elsõnek a zsidó bankvilág nem­zetközi hálózatát. Fivéreivel alapította meg a Rothschild-házakat Frankfurt­ban, Londonban, Párisban, Bécsben és Nápolyban, ezeknek a bankházaknak üzleti szálai Spanyolországig, Oroszor­szágig és Délamerikáig elértek.

A múlt század harmincas éveitõl kezdve a Rothschildok aktív szerepet vittek az európai országok politikai életében. Bent ültek az angol alsó- és felsõházban és a legtöbb uralkodói udvarban szerepet játszottak.

Késõbb hozzáláttak a zsidó emanci­páció elõkészítéséhez, amely a szá­zad második felében meghozta a zsi­dók teljes szabadságát.





A Rothschildok családfája
A zsidóság Európában 1937-ben



A zsidóság tömegesen Európa keleti részében él. A cári Oroszor­szágban már 150 évvel ezelõtt a nyugati tartományok egy széles övezetét zsidó települési zónának jelölték ki, amelybõl zsidók nem vándorolhattak be az orosz birodalom belsejébe. A korlátok 1918-ban leomlottak. A zsidó­ság elvándorlása ellenére azonban az „õsi” földön - északon Riga és Leningrád vidékén, valamint délen Varsó és Rosztov környékén - óriási tömegekben élõ zsidóság maradt a „zsidóélet” forrása. Ezekhez a területekhez kapcsolódnak dél felé a Magyarországon, Romániában és Ukrajná­ban lévõ zsidó települések.

Az évszázadok folyamán kevésbé népes, de határozottan felismer­hetõ zsidó település keletkezett Nyugateurópában Svájctól a Rajna men­tén Hollandiáig és Angliáig. Európa peremén, és afrikai területen már Marokkóig húzódik le a zsidóság, míg Palesztina zsidó lakossága csak 1920 óta szaporodott nagyobb mértékben.

A zsidók európai befolyását nagyszerûen szemlélteti az egyes váro­sok elzsidósodásának mértéke.





A zsidóság elhelyezkedése 20.000-nél több zsidóval rendelkezõ városok

A zsidók az egyes országokban



A Britt világbirodalom, a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Államok sokáig megengedték a zsidók beszivárgását. Az Egyesült Államok azonban az utóbbi idõben megtiltották a zsidók bevándorlását. A francia gyarmatok, Marokkó kivételével a zsi­dóságot nem vonzották. Japán, Kína és India csaknem zsidómentesek maradtak. Fettünõ, hogy a tropikus vi­dékeket a zsidók elkerülték, ami azt bizonyítja, hogy a zsidó nem pionír.

A zsidó fajúak száma a zsidó vallá­sunkkal ellentétben, csak becsléssel állapítható meg. Dr. Oberlies 1935-re a következõ számadatokat adja:




Zsidó

fajúak


vallásúak

Lengyelország


6.100.000


3.500.000

Szovjetunió


3.900.000


2.700.000

Német Birodalom


3.400.000


500.000

Románia


3.200.000


1.000.000

Franciaország


2.900.000


725.000

Magyarország


1.300.000


500.000

Anglia


1.200.000


300.000

Ausztria


900.000


300.000

Összesen:


22.900.000


9.525.000



Az egyes világrészeken élõ zsidó hitûek száma a következõ:



Európa


9.525.000

Amerika


5.000.000

Ázsia


840.000

Afrika


555.000

Ausztrália


33.000

Összesen:


15.953.000




Ezek szerint a zsidó hitûek száma az egész világon 15.950.000. A zsidók arányszáma egy világrészen sem ha­ladja túl a lakosság 1.9 százalékát.





Zsidók arányszáma országok szerint

A zsidók elterjedése világszerte



A zsidók fõ tömörülési helyei 1933-ig a közép- és nyugateurópai városok maradtak, annak ellenére, hogy óriási zsidó tömegek vándorol­tak át Amerikába. A legsûrûbb a zsi­dóság Keleten. A hidegebb északot nem kedvelik, a Földközi tenger orszá­gaiban pedig elvándorlásuk után ke­vés zsidó maradt. Európának a nemzetiszocializmus állal történt nagy újjá­rendezése újra megmozgatta a zsidó­ságot. Már 1933 óta sok zsidó vándo­rolt ki Németországból más földré­szekre. Most az új, számukra fojtó lég­kör ûzi el õket és természetesen az amerikai gazdasági élet, Délafrika gyémántjai és Ázsia kereskedelmi le­hetõségei fokozottan vonzzák a zsidóságot. Eddig ugyanis Afrikában csak Marokkó, a keleti részen pedig Egyip­tom nagyvárosai voltak õsi zsidó te­lepek.

Palesztina 1918 óta körülbelül fél­millió zsidó bevándorlót fogadott be. Jelenleg USA-ban él a legtöbb zsidó a világon. A szomszédos Kanada má­sodik helyen áll Amerikában. De mór Délamerika nagyvárosaiban is van elég zsidó.

Ausztráliában is állandóan növek­szik a zsidó bevándorlás.

A nagyhatalmak közül Japánban van a legkevesebb zsidó. Ezzel szemben Oroszországban, különösen az újonnan meghódított nyugati területeken vi­szonylag legmagasabb a zsidó városi ­lakosság száma.





Zsidók - világszerte

A szabadkõmûvesség a zsidóság hatalmi törekvésének szolgálatában



A XVIII. század eleje óta Angliában mûködõ szabadkõmûvesség oly nemzetközi szervezetté fejlõdött, amely az általános „emberiesség gon­dolatát” ápolta. A magasabb politikai és hatalmi törekvéseket misztiku­san ködbe burkolták. A mozgalom kultusza keleti színezetû volt, ami meg­felelt a zsidó szellemiségnek. A francia forradalom, amely meghozta Fran­ciaországban a zsidók emancipációját és politikai befolyását, megkönnyítette számukra a szabadkõmûves páholyokba való behatolásukat is. Egyidejûleg Németországban is megengedték, hogy a zsidók külön „zsidó” páholyokat alapíthassanak.

Ahova a zsidókat beengedték, mindjárt megkísérelték, hogy befo­lyásra tegyenek szert. Így sikerült nekik a XIX. században a szabadkõmûvesség kebelében megszilárdítaniuk pozícióikat Európa szerte csak úgy, mint Amerikában, ahova a szabadkõmûvesség már korán eljutott. A XIX. században lezajlott európai forradalmak Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, de mindenekelõtt Oroszországban sza­badkõmûves és zsidó befolyásra vezethetõk vissza.

A szabadkõmûvesség a világzsidóság nemzetközi szervezetévé vált. Ez alól az úgynevezett keresztény páholyok sem voltak kivételek. Szellemileg valamennyi páholy a zsidószellem uralma alá került. Átvették a zsidó vallás jelképeit. A világzsidóság és a nemzetközi szabadkõmûvesség a világháborút, mintegy szellemileg elõkészítette. A szabadkõmûveseket sú­lyos bûn terheli.

A nemzetiszocialista Német Birodalom megtörte ás kiküszöbölte a szabadkõmûvesség hatalmát épp úgy, mint a zsidóságét. Nyilvánvaló, hogy a szabadkõmûvességet mindenütt meg kell semmisíteni, hogy ezál­tal a zsidóság szerepe és befolyása egyszer s mindenkorra megszûnjön.





Szerteágazó nemzetközi szabadkõmûves kapcsolatok

A legjobban elzsidósodott országok és városok az új világháborúig





Elzsidósodási arányok egyes országokban Elzsidósodási arányok egyes városokban

Negyedmillió zsidó tért vissza a Felvidékkel, Kárpátaljával és Észak-Erdéllyel





A trianoni bilincs lehullott és a Csonka-országból, - mint Csáky megboldogult külügyminiszter mondotta - középhatalommá lettünk. Visszatért a Felvidék egy része, Kárpátalja és Észak-Erdély. Ezeken a területeken a zsidóság számaránya - tekintve, hogy keleti részekrõl van szó - nagyobb, mint a csonkaország területén. A zsidók száma 1930-ban:



I.


Csonka-Országban


444.567


5.1%

II.


A hazatért Felvidékkel és Kárpátaljával együtt


594.539


5.8%

III.


Észak-Erdéllyel együtt


742.827


5.8%













A zsidóság száma és arányszáma jelentõsen megnövekedett.




Budapesten minden 5.-ik ember zsidó



Budapest elzsidósodósa gyors ütemben haladt. A keletrõl jövõ zsidóság elsõ nagy állomás­helye. A Lengyelországból, Galíciából bevándorló zsidóság Magyarország északkeleti városait leple el s onnan húzódott beljebb az ország szívébe s árasztotta el a fõvárost. Az északkeleti városokban a zsidók számaránya rendkívül magas: Munkácson 48%, Ungváron 31%, Sátoralja­újhely 30%, Nagyvárad 24%, Szatmárnémeti 22%, Miskolc 20%, Debrecenben mór jóval kisebb az arányszámuk 9%, de még közel kétszerese az országos átlagnak.

Az alföldi városokban az országos állagnál kevesebb zsidó él: Hódmezõvásárhelyen 2%, Kecskeméten 2%.

Budapest a zsidóság gyûjtõhelye, 1930-ban az ország közel félmillió fõnyi zsidóságának 46%-a, 204.371 zsidó a fõvárosban élt. A milliós fõváros 20%-a zsidó vallású volt, vagyis min­den ötödik ember zsidó Budapesten.



Budapest elzsidósodása
Berlinben minden 20.-ik ember zsidó



Berlint, Németország kereskedelmi életének központját a zsidók elárasztották. 1816-tót kezdve folytonosan növekedett a zsidók arányszáma. 1890-ben ez az arányszám Berlinben négy­szer akkora volt, mint Poroszország egyéb területén, Amellett, hogy Berlin lakosságának száma erõsen növekedett, a zsidók arányszáma mégis állandóan emelkedett.

A nemzetiszocializmusnak 1933-ban történt uralomrajutása elõtt Poroszország zsidóságának 42%-a Berlinben lakott!

Üzleti és politikai okokból a zsidók a XX. századtól kezdve igyekeztek mindinkább el­vegyülni és sokan ki is tértek. 1923-tót 1932-ig csak Berlinben 5.811 zsidó lépett ki a hitközségbõl. Ugyancsak állandóan növekedett a zsidó vegyesházasságok száma. 1923-tót 1932-ig minden harmadik berlini zsidó házasuló nemzsidó asszonyt vett feleségül. Ugyanezen évek alatt a zsidó asszonyok 14-20%-a nemzsidó férfihez ment férjhez.

A világháború után azonban még számarányuknál is nagyobb lett a zsidó tõke és a zsidó szellemiség befolyása.

A sajtóban, közigazgatósban, pénzvilágban minden befolyásos helyen végül is csak zsidók ültek.





Berlin elzsidósodása
Budapest házvagyona a zsidók kezében



Az 1930. évi népszámlálás Budapesten 21.138 házat írt össze, amely személyek tulajdonában van. Ebbõl 5.487 ház - 26%-a zsidóké. A ház­vagyonnak azonban jóval nagyobb százaléka van a zsidóság kezén, mert a zsidók a nagyobb értékû, nagy bérházak tulajdonosai.

Tudvalevõleg elõfordul, hogy egy embernek nemcsak egy háza, ha­nem 10, sõt 20-nál több háza is van a fõvárosban.



Akiknek 1


házuk van, azoknak


23%-a zsidó

Akiknek 2-3


házuk van, azoknak


34%-a zsidó

Akiknek 4-5


házuk van, azoknak


37%-a zsidó

Akiknek 6-10


házuk van, azoknak


41%-a zsidó

Akiknek 10-20


házuk van, azoknak


50%-a zsidó



Ugyanígy alakul a házbérjövedelem tagozódása is.



1000 P-nél kisebb


házbérjövedelmû tulajdonosok


11%-a zsidó

1000-5000


házbérjövedelmû tulajdonosok


20%-a zsidó

5000-10000


házbérjövedelmû tulajdonosok


33%-a zsidó

10000-25000


házbérjövedelmû tulajdonosok


42%-a zsidó

25000 P-nél nagyobb


házbérjövedelmû tulajdonosok


49%-a zsidó



Annak ellenére, hogy a zsidóság számszerûen Budapest házainak 26%-át bírja, a házvagyon jövedelmének 45.7%-a és így a fõváros ház­vagyonának fele a zsidóság tulajdanában van.

A zsidóság lakásviszonyai ugyancsak azt mutatják, hogy a zsidók számarányuknál jóval kisebb részben laknak proletárlakásokban és szám­arányuknál többszörte nagyobb arányban laknak a kényelmes nagy lakásokban.



A konyhalakások


5%-át zsidók bérlik

Az egyszobás lakások


11%-át zsidók bérlik

A kétszobás lakások


35%-át zsidók bérlik

A háromszobás lakások


43%-át zsidók bérlik

A négyszobás lakások


43%-át zsidók bérlik

Öt és többszobás lakások


39%-át zsidók bérlik















Budapest több milliárd pengõt érõ házvagyonának fele a zsidók kezén van.

Budapesten 1939-ben a házak nyers bérjövedelme 237 millió pengõt tett, amelybõl 162 millió pengõ a zsidók zsebébe vándorolt. Ez a hatalmas jövedelem 5.487 házból származik, amely kb. 4.000 zsidó háztulajdonos zse­bébe került. Átlagosan egy-egy zsidó háztulajdonos évi nyers bérjövedelme 40.000 pengõ.

A zsidóság tulajdonában van tehát a nemzeti vagyon egy tekintélyes része. „Csonka-Magyarország nemzeti vagyona” címû munkában Budapest adóköteles és ideiglenesen adómentes épületeinek értéke 2.5 milliárd pengõ­vel szerepel. A vidéki városokat is figyelembe véve a zsidók tulajdonában lévõ házvagyon értéke 3 milliárd pengõ volt 1927-ben. Azóta ez a szám még növekedett.





Budapesti zsidó házvagyon
Magyar föld a zsidók kezében



A múlt század alatt végbement tömeges zsidóbevándorlás a szabad­ságjogok kiterjesztése után oda veze­tett, hogy évrõl-évre mind több ma­gyar föld jutott a zsidók kezére. A háború elõtt a tönkrement földbirtokosság földjének fórésze zsidók kezé­be került. A háború alatt pedig a hadigazdagok szereztek földbirtoko­kat. A háború után 1935-ben és jelen­leg is a zsidók tulajdonában 580.500 katasztrális hold magyar föld van. Ötvennégy zsidó nagybirtokos tulaj­donában 194.309 kat. hold van. 423 zsidó középbirtokosnak pedig 227.088 kat. hold földje van. A 477 zsidó nagy ­és középbirtokos tulajdonában tehát 421.397 kat. hold föld van. A 200 hold­nál kisebb zsidó birtokok területe 159.103 kat. hold. A kisebb zsidóbir­tokok igen jelentõs részét a kisebb ki­terjedésû, de nagy értékû szõlõbirto­kok alkotják.

Igen nagy jelentõsége van a zsidók kezében lévõ földeknek, mert például Nógrád-Hont megyében a földbirto­kok összes területének 22%-a, Sza­bolcsban 21%-a, Biharban 20%, He­vesben 20%, Szatmárban 15%, Haj­dúban 13%, Fejérben 13%, Jász-Nagy­kun-Szolnok megyében 12% zsidó tu­lajdonban van nem is beszélve Má­ramaros, Ung, Bereg meqyékrõl, ahol az arány még szomorúbb. E számok még hozzá csak az 50 kat. holdnál na­gyobb birtokokra vonatkoznak.

Ehhez járul még az, hogy a 100 holdnál nagyobb bérletek 34%-a zsi­dó kézben vannak, ami legkevesebb 1 millió holdat tesz. A Csonkaország területén tehát legkevesebb másfél millió hold föld van a zsidók kezén, tulajdonban és bérletben.



1.


Baranya vm.


9.649 k. hold


9.9%

2.


Fejér vm.


36.714 k. hold


12.8%

3.


Gyõr, Moson, Pozsony vm.


7.919 k. hold


6.4%

4.


Komárom, Esztergom vm.


5.604 k. hold


9.4%

5.


Somogy vm.


12.303 k. hold


3.6%

6.


Sopron vm.


914 k. hold


1.7%

7.


Tolna vm.


5.237 k. hold


4.1%

8.


Vas vm.


12.397 k. hold


7.0%

9.


Veszprém vm.


6.864 k. hold


4.2%

10.


Zala vm.


13.600 k. hold


8.3%

11.


Bács, Bodrog vm.


7.877 k. hold


10.3%

12.


Békés vm.


12.517 k. hold


5.7%

13.


Bihar vm.


29. 496 k. hold


20.4%

14.


Csanád, Arad, Torontál vm.


3.250 k. hold


3.4%

15.


Csongrád vm.


8.907 k. hold


7.1%

16.


Hajdú vm.


20.803 k. hold


12.8%

17.


Jász, Nagykun, Szolnok vm.


39.845 k. hold


12.0%

18.


Pest, Pilis, Solt, Kiskun vm.


45.411 k. hold


6.4%

19.


Szabolcs vm.


76.624 k. hold


21.1%

20.


Szatmár, Ugocsa, Bereg vm.


23.768 k. hold


14.7%

21.


Abauj, Torna vm.


11.602 k. hold


11.0%

22.


Borsod, Gömör, Kishont vm.


22.358 k. hold


11.1%

23.


Heves vm.


35.768 k. hold


19.8%

24.


Nógrád, Hont vm.


45.645 k. hold


22.2%

25.


Zemplén vm.


10.786 k. hold


10.9%







Magyar föld a zsidók kezében

A bankok, az ipar és a kereskedelem a zsidók kezében



Magyarországon a bankok és általában a pénzintézetek közismer­ten nagy szerepet játszanak a gazdasági életben, elsõsorban az iparban és kereskedelemben. Az iparvállalatok közül a legfontosabbak néhány nagy­bank érdekeltségébe tartoznak. A 300 legnagyobb és legfontosabb ipar­vállalat, amely az ipari termelés gerincét alkotja, a 10 legnagyobb pesti bank érdekkörébe tartozik. A négy legnagyobb bank kezében pedig 232 iparvállalat volt 1935-ben: a Pesti Kereskedelmi Bank 88, a Magyar Általános Hitelbank 71, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank 50 és az Angol-Magyar Bank 23 vállalattal.

Az ipari termelés túlnyomó nagy részét tehát ezek a bankok irányít­ják. A bankok vezetõsége pedig túlnyomó részben zsidó volt az 1935. évi adatok szerint:






Az igazgatóság tagjai közül %




zsidó


bizonytalan


idegen


magyar


Zsidó és idegen

Kereskedelmi Bank


18


-


-


9


67

Hitel Bank


14


8


-


8


73

Leszámítoló Bank


12


4


-


5


76

Angol-Magyar Bank


7


4


3


7


67



A pénzvilág legfelsõbb organizációját a zsidóság szállta meg az el­múlt 50-60 év alatt. Mindössze 200-300 zsidó család uralja ma a pénz és ipari életet. Családi hitbizományként tartják a kezükben a cukor, textil, a bõr, a szén, a fa stb. nagyfontosságú iparágakat.

A zsidóság nemcsak vagyonilag, de a vezetésben is hasonló arányt ért el, az iparban és a kereskedelemben. 1935-ben az árú- és értéktõzsde tanácsának 70 tagja közül 61 zsidó, a Magyar Bank és Értékpapír keres­kedõk 48 tagú vezetõségébõl 44 zsidó, a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­-kamara 45 tagú vezetõségébõl 28 zsidó, a Gyáriparosok Országos Szö­vetségének 79 tagú vezetõségébõl 55 zsidó, a Magyar Textilgyárosok Or­szágos Egyesületében pedig a 43 tagból 36 a zsidó.

Összefoglalva a bank, ipar- és kereskedelmi tevékenységben és va­gyonban a 6%-nyi zsidóság számarányának 10-szeresével szerepel.

A zsidóság az intellektüel pályákat is megszállta. Az 5.473 ügyvéd közül 2.693 zsidó: 49.2%. Az orvosok 8.285 fõnyi létszámából 2.852 a zsidó vallású, 34.4%. ­Ugyancsak magas száza­lékkal szerepelnek a zsidók a magánmérnökök között: 30.5%, az ügyvédjelölteknél 34.9%. A sajtó, irodalom, színház és mûvészetek terü­leteit is erõteljesen meg­szállták. A zsidók még na­gyobb mértékben lepték el a kereskedelmi és bank pozíciókat.





A zsidóság aránya a kereskedelemben és az iparban

Hová menjenek a zsidók?

Palesztinába?



Nagybritannia a világháború után Palesztinát felajánlotta a zsidók ottho­nául. A világháború alatt ugyanezt az ígéretet tette az araboknak. Egyik ígé­rete sem volt õszinte, mert Anglia Pa­lesztinában csak hatalmi politikáját folytatja, hogy biztosítsa magának Mosszul olaját. Ezenkívül Palesztina a Földközi tenger keleti részében mint stratégiai támaszpont is jelentós.

Egyáltalán lehet-e azonban Palesz­tina a zsidók „hazája”? Palesztinának már több, mint egy millió lakosa van és ezek közül csak 400.000 a zsidó. Népsörûsége már most 44 fõ négyzet­kilóméterenként. Hogy lehessen itt hely a föld 16 millió, vagy akár csak Eu­rópa 9-10 millió fõnyi zsidósága szá­mára? Ehhez járul, hogy Palesztina nagy részének sivatagi jellege van. Mindenekelõtt azonban a régi megtele­pedett arab lakosság a leghevesebben védekezik, tehát már most meghiúsult­nak tekinthetõ a cionista eszme, amely szerint Palesztinában legyen a zsidó­ság otthona.

Európában az utóbbi évtizedek po­litikai fejlõdése oda irányult, hogy a zsidóságot Európából ki kell telepíteni. A jelenlegi háború után bekövetkezõ új elrendezés ezt a kérdést is kielé­gítõen meg fogja oldani.
Palesztina fekvése a közelkelet közlekedési hálózatában
Link

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.37 másodperc
119,489 egyedi látogató