Dr. Matolcsy Mátyás:


A ZSIDÓK ÚTJA






Folytonos vándorlás



jellemezte évezredeken át a zsidósá­got. Körülbelül ezer évvel Krisztus szü­letése elölt a Tigris és Euphrates környékén laktak. Krisztus után 500-ig ide-oda vándoroltak Palesztina és Ba­bilon között. 70 körül Egyiptom volt földje, ahonnan erõszakkal kellett õket kiûzni. Ekkor ismét visszatértek Palesz­tinába, amely kitûnõ geopolitikai fek­vésénél fogva igen alkalmas terület volt a kereskedésre. Innen az ókori Rámai Birodalmat árasztották el, mint kereskedõk, pénzkölcsönzõk, és rab­szolgakereskedõk. Nemcsak a régi Itá­liába, hanem Galliába, Spanyolország­ba, Afrikába és a Földközi tenger ke­leti részén elterülõ országokba is be­nyomultak. Ahol csak megjelentek, min­denütt felháborodást keltettek.

Akkoriban sehol sem keveredtek össze a vendéglátó népekkel. Innen van, hogy a mózesi tanítás erõs kor­látokat állít a zsidók és a nemzsi­dók közé. Faji tulajdanságaik, me­lyek ma már mindenki elõli ismerete­sek, már akkor ellenszenvet keltettek. Idõnként elkergették õket, de sokszor maguk önként mentek tovább, hogy új vidékeken zsákmányoljanak ki. De mindenütt, ahol már egyszer jártak, visszamaradt egy kis zsidó közösség, amely a világzsidóság nagy hálózatá­nak sejtjévé vált. Krisztus születése­kor Palesztinában körülbelül 700.000 zsidó élt, a Római Birodalomban azon­ban már 3 és fél millió volt a zsidók száma.





A zsidók vándorlása a régi római birodalomban
Keleten új lehetõségek



nyíltak meg a zsidóság számára a Középkor elején. A Római Birodalom ha­talma hanyatlóban volt. A földközi tengeri térség többé már nem volt gaz­dasági centruma az akkor ismert vi­lágnak. Nyugateurópában és Olaszor­szágban a zsidók üzleti tevékenysége miatt itt-ott már kellemetlen lázadások mutatkoztak. A zsidóság számára mi­ sem volt kézenfekvõbb, mint megpró­bálkozni azzal, hogy hátha új lehetõ­ségeket nyújt a zsidó szatócsok szá­mára a német népnek éppen akkor kezdõdõ kelet felé irányuló megmoz­dulása, vándorlása. A germánság ke­leten új földeket szántott fel, új váro­sokat alapított és nagy területekkel növelte a német nép életterét. Elõször óvatosan, majd mind öntudatosabbad csatlakoztak a zsidók a nagy nép­mozgalomhoz, s mindenütt felajánlot­ták kereskedõi szolgálataikat. Ezek a zsidótelepülések „támaszpontok”-ul szolgáltak, ahonnan kiindulva, jó hír­szolgálatuk segítségével távolabbi ke­leti területek felé nyomultak elõre, ugyannyira, hogy még olyan vidékre is elõre nyomultak, ahová a germá­nok már nem jutottak el,

A „jiddis” elterjedésé sok keleti várasban még ma is tanúskodik errõl a folyamatról.

A Római Birodalom virágkorában keleti forrásból áramlott a zsidóság folyama nyugat felé, a népvándorlás korában pedig Európa keleti részét árasztották el.





A zsidók vándorlása Európában a X. századtól a XVII. századik
A keleti zsidóság torlódása



Az új zsidó „haza” Lengyelország és Litvánia lett, ahol a nyugatról bevándorló zsidóság a keletrõl már korábban benyomult zsidó települése­ket elérte. A zsidóság itt roppant összetorlódott, úgy, hogy innen északra a Baltikum felé és keletre Fehéroroszország felé nyomult elõre. A kelet és délkelet felé történõ elõretörésbõl keletkeztek a zsidó települések Romá­niában, Magyarországon és Ukrajnában. Ezek az országok azóta is súlyosan szenvednek a zsidók térhódításától. Besszarábia, mely ma ismét Oroszországhoz tartozik, újra zsidó bevándorlás színhelyévé lett, ahova most erõteljesen szivárog be a zsidóság Romániából.

Több, mint 100 évvel ezelõtt Oroszország szükségesnek látta, hagy errõl a torlódási területrõl feléje irányuló erõs beszivárgásnak gátat emel­jen. Oroszország nyugati tartományaiban meghatározott települési zónát jelöltek ki, amelyen túl a zsidók nem vándorolhattak. E települési terület Cserta néven ismeretes. Keletkezése egy 1791-bõl származó orosz tör­vényre vezethetõ vissza. Keleti határai a Duna és a Dnjeper voltak. 1831 óta a cári birodalom keretén belül Lengyelország is a Cserfához tar­tozott, amelyen túl a zsidók nem mehettek Oroszország belsejébe. A Cserta területen a keleti zsidók túlzsúfolódlak s ez egy évszázadon át odavezetett, hogy ott a zsidóság különleges arculata fejlõdött ki. Ugyan­csak megmaradt a keleti zsidóság különleges szociális helyzete, amely élesen különbözik a középeurópai zsidóság helyzetétõl.

A Cserta a keleti zsidóság vállalkozóbb kedvû rétege számára kellemetlen börtönné vált, - de értették is a módját, hogy határain átjus­sanak. A századforduló körül a zsidóság torlódása oly erõs volt, hogy egyrészt milliós tömegben vándorolt nyugat felé, másrészt pedig az „otthon” maradt zsidóság gyûlölettõl fûtött szervezkedése a cári Oroszország össze­omlására vezetett.

Ezeken a vidékeken a XIX. században ismét és ismét fellángoló pogromok oka mindig az volt, hogy a zsidók a népet kiszipolyozták és a kétségbeesésbe kergették. Késõbb, az ipar általános fejlõdése idején, a lengyel zsidóság megtalálta a módját, hogy a nemesség védelme alatt vezetõpozíciót szerezzen, különösen Orosz-Lengyelországban.

Fajilag a keleti zsidók (askenázik) erõsen különböznek a nyugati zsidóktól (szefardok), akiket számbelileg jóval felülmúlnak. A keleti zsi­dók elõázsiai karakterû kevertfajú nép, míg a nyugati zsidók, bár ugyan­csak erõsen kevertek, mégis egységesebbek.





A zsidók vándorlása Keleteurópában

A keleti zsidóság Nyugateurópába és tengerentúlra vándorol



Ugyanakkor, amidõn Oroszországban a múlt század közepe táján a zsidóság szigorú korlátozásoknak volt alávetve, a nyugateurópai országokban az emancipációs mozgalom virágzott. A zsidók a vendéglátó népeket humanista eszmékkel puhították meg, hogy azok õket egyenjogú polgároknak tekintsék. Így a zsidóság las­sanként a nyugateurópai országokban csaknem valamennyi fontos pozíciót elfoglalt. Amikor a keleti zsidók nagy vándorlási hulláma nyugatra érkezett, a zsidóság már abban a helyzetben volt, hogy segédkezet nyújt­hatott fajtestvéreinek. A keleti zsidó bevándorlók tömegesen árasztották el Magyarország, Ausztria, Németország nagy várasait. Magyarországon voltak nagy államférfiak, maga Széchenyi is, akik a zsidó emancipáció ellen fog­laltak állást. Németországban pedig Nagy Frigyes és Goethe energikusan az „emancipáció” ellen nyilatkoztak. A múlt század második felében azon­ban mégis gyõzött a „humanitás” gon­dolata s a zsidók útja megnyílt.

A régi Ausztria-Magyarországot a keleti zsidóság épp úgy elözönlötte, mint a Német Birodalmat.

Nyugateurópa nagyvárosai: Paris, London, Amsterdam ugyancsak a zsi­dók vándorlásainak fõállomásai lel­tek, akik pedig az átkelést megfizet­hették, azokat az amerikai lehelõsé­gek vonzották. Északamerika mindössze néhány generáció alatt a föld­kerekség legnagyobb zsidó országává lett. Közép- és Délamerika, de Dél­afrika sem mentesült a keleti zsidó­ság beszivárgásától.

A keleti zsidóság kereskedelmi és érintkezési nyelvül legnagyobb részt a németet használta. Sõt még Ameri­kában is német nyelven jelentkezett, úgy, hogy maguknak a zsidóknak a számítása szerint 1925-ben a világ össz-zsidóságának 80%-a németül be­szélt, angolul pedig csak 20%-a, több nyelvet pedig csak egy egész kis töredék beszélt.





A zsidók világvándorlása
A zsidók Amerikában



A zsidók csak az utolsó két emberöltõ alatt özönlötték el Amerikát. Washington idejében az Egyesült Államokban mindössze 1234 zsidó volt, 1937-ben a zsidó hitûek száma már 5 mil­lión felül van! New York a Föld legnagyobb zsidó városa lett. Két és félmillió zsidó hitû lakosa a világ zsidóságának 15%-át teszi ki. New Yorkban minden negyedik ember zsidó. Brooklyn városrészben minden harmadik, Bronx-ban a tulajdonképpeni gettóban pedig ninden második. Jeruzsálemben, az õsi zsidó fõvárosban ezzel szemben mindössze 76.000 zsidó lakik.

Óriásira dagadt a keleti zsidóságnak Amerikába irányuló vándorlása. 1884-tõt 1914-ig több, mint 3 millió vándorolt át, ebbõl a világháborút mege­lõzõ 15 esztendõ alatt csak Oroszországból másfél millió zsidó hajózott át Amerikába.

1900-ban az Amerikai Egyesült Államokban 530.000, 1937-ben már 5 millió zsidó lakott. A legnagyobb részük nagyvárosokban él, ahol a legkönnyeb­ben tehetnek szert befolyásra a közéletben és a gazdasági életben egyaránt. Ma ugyanúgy megtaláljuk õket Roosevelt elnök környezetében (Laguardia, New York polgármestere (félzsidó), Baruch M. Bernát, Amerika Rathenau-ja Rosenmann Sámuel, Roosevelt udvari jogásza, Morgenthau Henrik pénzügymi­minisztere [épp úgy, mint a legfelsõbb bíróságoknál] Marcus Pecora, a korrupció védelmezõje, Louis Dembitz Brandeis, a Legfelsõbb Törvényszék tagja), a filmszakmában (]akob Cohen - Jackie Coogan, Charlie Chaplin, Carl Lemmle, film-nagyvállalkozó), a színházi és pénzvilágban (Felix Warburg, Ottó Kahn, Schwab acélkirály, J. Seligmann), valamint ezrével még a kereskedelmi és gazdasági élet elsõ pozícióiban. A zsidók voltak azok, akik Amerikát a világháborúban angol oldalon való belépésre serkentették, mint ahogy ma is mindent elkövetnek, hogy Amerikát ugyanezen az oldalon a hábo­rúba belesodorják.





A világ zsidóságából Amerikára esõ hányad százalékban Zsidók a városokban
A Rothschild család



A zsidóság leghatalmasabb ága Európában a Rothschild család volt. Mayer Amschel, „az öreg Rotschild”, 1743-ban született Frankfurtban, a Zsi­dó-utcában. A hesseni „országatya” emberkereskedelemmel foglalkozott és Hessenböl embereket szállított Angliá­nak, az Amerika elleni háború ide­jén. Az emberkereskedelem nagy ha­szonnal járt s az öreg Rothschild na­gyon meggazdagodott. Fia Náthán volt a „Waterloo-i” Rothschild. Õ épí­tette ki elsõnek a zsidó bankvilág nem­zetközi hálózatát. Fivéreivel alapította meg a Rothschild-házakat Frankfurt­ban, Londonban, Párisban, Bécsben és Nápolyban, ezeknek a bankházaknak üzleti szálai Spanyolországig, Oroszor­szágig és Délamerikáig elértek.

A múlt század harmincas éveitõl kezdve a Rothschildok aktív szerepet vittek az európai országok politikai életében. Bent ültek az angol alsó- és felsõházban és a legtöbb uralkodói udvarban szerepet játszottak.

Késõbb hozzáláttak a zsidó emanci­páció elõkészítéséhez, amely a szá­zad második felében meghozta a zsi­dók teljes szabadságát.





A Rothschildok családfája
A zsidóság Európában 1937-ben



A zsidóság tömegesen Európa keleti részében él. A cári Oroszor­szágban már 150 évvel ezelõtt a nyugati tartományok egy széles övezetét zsidó települési zónának jelölték ki, amelybõl zsidók nem vándorolhattak be az orosz birodalom belsejébe. A korlátok 1918-ban leomlottak. A zsidó­ság elvándorlása ellenére azonban az „õsi” földön - északon Riga és Leningrád vidékén, valamint délen Varsó és Rosztov környékén - óriási tömegekben élõ zsidóság maradt a „zsidóélet” forrása. Ezekhez a területekhez kapcsolódnak dél felé a Magyarországon, Romániában és Ukrajná­ban lévõ zsidó települések.

Az évszázadok folyamán kevésbé népes, de határozottan felismer­hetõ zsidó település keletkezett Nyugateurópában Svájctól a Rajna men­tén Hollandiáig és Angliáig. Európa peremén, és afrikai területen már Marokkóig húzódik le a zsidóság, míg Palesztina zsidó lakossága csak 1920 óta szaporodott nagyobb mértékben.

A zsidók európai befolyását nagyszerûen szemlélteti az egyes váro­sok elzsidósodásának mértéke.





A zsidóság elhelyezkedése 20.000-nél több zsidóval rendelkezõ városok

A zsidók az egyes országokban



A Britt világbirodalom, a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Államok sokáig megengedték a zsidók beszivárgását. Az Egyesült Államok azonban az utóbbi idõben megtiltották a zsidók bevándorlását. A francia gyarmatok, Marokkó kivételével a zsi­dóságot nem vonzották. Japán, Kína és India csaknem zsidómentesek maradtak. Fettünõ, hogy a tropikus vi­dékeket a zsidók elkerülték, ami azt bizonyítja, hogy a zsidó nem pionír.

A zsidó fajúak száma a zsidó vallá­sunkkal ellentétben, csak becsléssel állapítható meg. Dr. Oberlies 1935-re a következõ számadatokat adja:




Zsidó

fajúak


vallásúak

Lengyelország


6.100.000


3.500.000

Szovjetunió


3.900.000


2.700.000

Német Birodalom


3.400.000


500.000

Románia


3.200.000


1.000.000

Franciaország


2.900.000


725.000

Magyarország


1.300.000


500.000

Anglia


1.200.000


300.000

Ausztria


900.000


300.000

Összesen:


22.900.000


9.525.000



Az egyes világrészeken élõ zsidó hitûek száma a következõ:



Európa


9.525.000

Amerika


5.000.000

Ázsia


840.000

Afrika


555.000

Ausztrália


33.000

Összesen:


15.953.000




Ezek szerint a zsidó hitûek száma az egész világon 15.950.000. A zsidók arányszáma egy világrészen sem ha­ladja túl a lakosság 1.9 százalékát.





Zsidók arányszáma országok szerint

A zsidók elterjedése világszerte



A zsidók fõ tömörülési helyei 1933-ig a közép- és nyugateurópai városok maradtak, annak ellenére, hogy óriási zsidó tömegek vándorol­tak át Amerikába. A legsûrûbb a zsi­dóság Keleten. A hidegebb északot nem kedvelik, a Földközi tenger orszá­gaiban pedig elvándorlásuk után ke­vés zsidó maradt. Európának a nemzetiszocializmus állal történt nagy újjá­rendezése újra megmozgatta a zsidó­ságot. Már 1933 óta sok zsidó vándo­rolt ki Németországból más földré­szekre. Most az új, számukra fojtó lég­kör ûzi el õket és természetesen az amerikai gazdasági élet, Délafrika gyémántjai és Ázsia kereskedelmi le­hetõségei fokozottan vonzzák a zsidóságot. Eddig ugyanis Afrikában csak Marokkó, a keleti részen pedig Egyip­tom nagyvárosai voltak õsi zsidó te­lepek.

Palesztina 1918 óta körülbelül fél­millió zsidó bevándorlót fogadott be. Jelenleg USA-ban él a legtöbb zsidó a világon. A szomszédos Kanada má­sodik helyen áll Amerikában. De mór Délamerika nagyvárosaiban is van elég zsidó.

Ausztráliában is állandóan növek­szik a zsidó bevándorlás.

A nagyhatalmak közül Japánban van a legkevesebb zsidó. Ezzel szemben Oroszországban, különösen az újonnan meghódított nyugati területeken vi­szonylag legmagasabb a zsidó városi ­lakosság száma.





Zsidók - világszerte

A szabadkõmûvesség a zsidóság hatalmi törekvésének szolgálatában



A XVIII. század eleje óta Angliában mûködõ szabadkõmûvesség oly nemzetközi szervezetté fejlõdött, amely az általános „emberiesség gon­dolatát” ápolta. A magasabb politikai és hatalmi törekvéseket misztiku­san ködbe burkolták. A mozgalom kultusza keleti színezetû volt, ami meg­felelt a zsidó szellemiségnek. A francia forradalom, amely meghozta Fran­ciaországban a zsidók emancipációját és politikai befolyását, megkönnyítette számukra a szabadkõmûves páholyokba való behatolásukat is. Egyidejûleg Németországban is megengedték, hogy a zsidók külön „zsidó” páholyokat alapíthassanak.

Ahova a zsidókat beengedték, mindjárt megkísérelték, hogy befo­lyásra tegyenek szert. Így sikerült nekik a XIX. században a szabadkõmûvesség kebelében megszilárdítaniuk pozícióikat Európa szerte csak úgy, mint Amerikában, ahova a szabadkõmûvesség már korán eljutott. A XIX. században lezajlott európai forradalmak Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, de mindenekelõtt Oroszországban sza­badkõmûves és zsidó befolyásra vezethetõk vissza.

A szabadkõmûvesség a világzsidóság nemzetközi szervezetévé vált. Ez alól az úgynevezett keresztény páholyok sem voltak kivételek. Szellemileg valamennyi páholy a zsidószellem uralma alá került. Átvették a zsidó vallás jelképeit. A világzsidóság és a nemzetközi szabadkõmûvesség a világháborút, mintegy szellemileg elõkészítette. A szabadkõmûveseket sú­lyos bûn terheli.

A nemzetiszocialista Német Birodalom megtörte ás kiküszöbölte a szabadkõmûvesség hatalmát épp úgy, mint a zsidóságét. Nyilvánvaló, hogy a szabadkõmûvességet mindenütt meg kell semmisíteni, hogy ezál­tal a zsidóság szerepe és befolyása egyszer s mindenkorra megszûnjön.





Szerteágazó nemzetközi szabadkõmûves kapcsolatok

A legjobban elzsidósodott országok és városok az új világháborúig





Elzsidósodási arányok egyes országokban Elzsidósodási arányok egyes városokban

Negyedmillió zsidó tért vissza a Felvidékkel, Kárpátaljával és Észak-Erdéllyel





A trianoni bilincs lehullott és a Csonka-országból, - mint Csáky megboldogult külügyminiszter mondotta - középhatalommá lettünk. Visszatért a Felvidék egy része, Kárpátalja és Észak-Erdély. Ezeken a területeken a zsidóság számaránya - tekintve, hogy keleti részekrõl van szó - nagyobb, mint a csonkaország területén. A zsidók száma 1930-ban:



I.


Csonka-Országban


444.567


5.1%

II.


A hazatért Felvidékkel és Kárpátaljával együtt


594.539


5.8%

III.


Észak-Erdéllyel együtt


742.827


5.8%













A zsidóság száma és arányszáma jelentõsen megnövekedett.




Budapesten minden 5.-ik ember zsidó



Budapest elzsidósodósa gyors ütemben haladt. A keletrõl jövõ zsidóság elsõ nagy állomás­helye. A Lengyelországból, Galíciából bevándorló zsidóság Magyarország északkeleti városait leple el s onnan húzódott beljebb az ország szívébe s árasztotta el a fõvárost. Az északkeleti városokban a zsidók számaránya rendkívül magas: Munkácson 48%, Ungváron 31%, Sátoralja­újhely 30%, Nagyvárad 24%, Szatmárnémeti 22%, Miskolc 20%, Debrecenben mór jóval kisebb az arányszámuk 9%, de még közel kétszerese az országos átlagnak.

Az alföldi városokban az országos állagnál kevesebb zsidó él: Hódmezõvásárhelyen 2%, Kecskeméten 2%.

Budapest a zsidóság gyûjtõhelye, 1930-ban az ország közel félmillió fõnyi zsidóságának 46%-a, 204.371 zsidó a fõvárosban élt. A milliós fõváros 20%-a zsidó vallású volt, vagyis min­den ötödik ember zsidó Budapesten.



Budapest elzsidósodása
Berlinben minden 20.-ik ember zsidó



Berlint, Németország kereskedelmi életének központját a zsidók elárasztották. 1816-tót kezdve folytonosan növekedett a zsidók arányszáma. 1890-ben ez az arányszám Berlinben négy­szer akkora volt, mint Poroszország egyéb területén, Amellett, hogy Berlin lakosságának száma erõsen növekedett, a zsidók arányszáma mégis állandóan emelkedett.

A nemzetiszocializmusnak 1933-ban történt uralomrajutása elõtt Poroszország zsidóságának 42%-a Berlinben lakott!

Üzleti és politikai okokból a zsidók a XX. századtól kezdve igyekeztek mindinkább el­vegyülni és sokan ki is tértek. 1923-tót 1932-ig csak Berlinben 5.811 zsidó lépett ki a hitközségbõl. Ugyancsak állandóan növekedett a zsidó vegyesházasságok száma. 1923-tót 1932-ig minden harmadik berlini zsidó házasuló nemzsidó asszonyt vett feleségül. Ugyanezen évek alatt a zsidó asszonyok 14-20%-a nemzsidó férfihez ment férjhez.

A világháború után azonban még számarányuknál is nagyobb lett a zsidó tõke és a zsidó szellemiség befolyása.

A sajtóban, közigazgatósban, pénzvilágban minden befolyásos helyen végül is csak zsidók ültek.





Berlin elzsidósodása
Budapest házvagyona a zsidók kezében



Az 1930. évi népszámlálás Budapesten 21.138 házat írt össze, amely személyek tulajdonában van. Ebbõl 5.487 ház - 26%-a zsidóké. A ház­vagyonnak azonban jóval nagyobb százaléka van a zsidóság kezén, mert a zsidók a nagyobb értékû, nagy bérházak tulajdonosai.

Tudvalevõleg elõfordul, hogy egy embernek nemcsak egy háza, ha­nem 10, sõt 20-nál több háza is van a fõvárosban.



Akiknek 1


házuk van, azoknak


23%-a zsidó

Akiknek 2-3


házuk van, azoknak


34%-a zsidó

Akiknek 4-5


házuk van, azoknak


37%-a zsidó

Akiknek 6-10


házuk van, azoknak


41%-a zsidó

Akiknek 10-20


házuk van, azoknak


50%-a zsidó



Ugyanígy alakul a házbérjövedelem tagozódása is.



1000 P-nél kisebb


házbérjövedelmû tulajdonosok


11%-a zsidó

1000-5000


házbérjövedelmû tulajdonosok


20%-a zsidó

5000-10000


házbérjövedelmû tulajdonosok


33%-a zsidó

10000-25000


házbérjövedelmû tulajdonosok


42%-a zsidó

25000 P-nél nagyobb


házbérjövedelmû tulajdonosok


49%-a zsidó



Annak ellenére, hogy a zsidóság számszerûen Budapest házainak 26%-át bírja, a házvagyon jövedelmének 45.7%-a és így a fõváros ház­vagyonának fele a zsidóság tulajdanában van.

A zsidóság lakásviszonyai ugyancsak azt mutatják, hogy a zsidók számarányuknál jóval kisebb részben laknak proletárlakásokban és szám­arányuknál többszörte nagyobb arányban laknak a kényelmes nagy lakásokban.



A konyhalakások


5%-át zsidók bérlik

Az egyszobás lakások


11%-át zsidók bérlik

A kétszobás lakások


35%-át zsidók bérlik

A háromszobás lakások


43%-át zsidók bérlik

A négyszobás lakások


43%-át zsidók bérlik

Öt és többszobás lakások


39%-át zsidók bérlik















Budapest több milliárd pengõt érõ házvagyonának fele a zsidók kezén van.

Budapesten 1939-ben a házak nyers bérjövedelme 237 millió pengõt tett, amelybõl 162 millió pengõ a zsidók zsebébe vándorolt. Ez a hatalmas jövedelem 5.487 házból származik, amely kb. 4.000 zsidó háztulajdonos zse­bébe került. Átlagosan egy-egy zsidó háztulajdonos évi nyers bérjövedelme 40.000 pengõ.

A zsidóság tulajdonában van tehát a nemzeti vagyon egy tekintélyes része. „Csonka-Magyarország nemzeti vagyona” címû munkában Budapest adóköteles és ideiglenesen adómentes épületeinek értéke 2.5 milliárd pengõ­vel szerepel. A vidéki városokat is figyelembe véve a zsidók tulajdonában lévõ házvagyon értéke 3 milliárd pengõ volt 1927-ben. Azóta ez a szám még növekedett.





Budapesti zsidó házvagyon
Magyar föld a zsidók kezében



A múlt század alatt végbement tömeges zsidóbevándorlás a szabad­ságjogok kiterjesztése után oda veze­tett, hogy évrõl-évre mind több ma­gyar föld jutott a zsidók kezére. A háború elõtt a tönkrement földbirtokosság földjének fórésze zsidók kezé­be került. A háború alatt pedig a hadigazdagok szereztek földbirtoko­kat. A háború után 1935-ben és jelen­leg is a zsidók tulajdonában 580.500 katasztrális hold magyar föld van. Ötvennégy zsidó nagybirtokos tulaj­donában 194.309 kat. hold van. 423 zsidó középbirtokosnak pedig 227.088 kat. hold földje van. A 477 zsidó nagy ­és középbirtokos tulajdonában tehát 421.397 kat. hold föld van. A 200 hold­nál kisebb zsidó birtokok területe 159.103 kat. hold. A kisebb zsidóbir­tokok igen jelentõs részét a kisebb ki­terjedésû, de nagy értékû szõlõbirto­kok alkotják.

Igen nagy jelentõsége van a zsidók kezében lévõ földeknek, mert például Nógrád-Hont megyében a földbirto­kok összes területének 22%-a, Sza­bolcsban 21%-a, Biharban 20%, He­vesben 20%, Szatmárban 15%, Haj­dúban 13%, Fejérben 13%, Jász-Nagy­kun-Szolnok megyében 12% zsidó tu­lajdonban van nem is beszélve Má­ramaros, Ung, Bereg meqyékrõl, ahol az arány még szomorúbb. E számok még hozzá csak az 50 kat. holdnál na­gyobb birtokokra vonatkoznak.

Ehhez járul még az, hogy a 100 holdnál nagyobb bérletek 34%-a zsi­dó kézben vannak, ami legkevesebb 1 millió holdat tesz. A Csonkaország területén tehát legkevesebb másfél millió hold föld van a zsidók kezén, tulajdonban és bérletben.



1.


Baranya vm.


9.649 k. hold


9.9%

2.


Fejér vm.


36.714 k. hold


12.8%

3.


Gyõr, Moson, Pozsony vm.


7.919 k. hold


6.4%

4.


Komárom, Esztergom vm.


5.604 k. hold


9.4%

5.


Somogy vm.


12.303 k. hold


3.6%

6.


Sopron vm.


914 k. hold


1.7%

7.


Tolna vm.


5.237 k. hold


4.1%

8.


Vas vm.


12.397 k. hold


7.0%

9.


Veszprém vm.


6.864 k. hold


4.2%

10.


Zala vm.


13.600 k. hold


8.3%

11.


Bács, Bodrog vm.


7.877 k. hold


10.3%

12.


Békés vm.


12.517 k. hold


5.7%

13.


Bihar vm.


29. 496 k. hold


20.4%

14.


Csanád, Arad, Torontál vm.


3.250 k. hold


3.4%

15.


Csongrád vm.


8.907 k. hold


7.1%

16.


Hajdú vm.


20.803 k. hold


12.8%

17.


Jász, Nagykun, Szolnok vm.


39.845 k. hold


12.0%

18.


Pest, Pilis, Solt, Kiskun vm.


45.411 k. hold


6.4%

19.


Szabolcs vm.


76.624 k. hold


21.1%

20.


Szatmár, Ugocsa, Bereg vm.


23.768 k. hold


14.7%

21.


Abauj, Torna vm.


11.602 k. hold


11.0%

22.


Borsod, Gömör, Kishont vm.


22.358 k. hold


11.1%

23.


Heves vm.


35.768 k. hold


19.8%

24.


Nógrád, Hont vm.


45.645 k. hold


22.2%

25.


Zemplén vm.


10.786 k. hold


10.9%







Magyar föld a zsidók kezében

A bankok, az ipar és a kereskedelem a zsidók kezében



Magyarországon a bankok és általában a pénzintézetek közismer­ten nagy szerepet játszanak a gazdasági életben, elsõsorban az iparban és kereskedelemben. Az iparvállalatok közül a legfontosabbak néhány nagy­bank érdekeltségébe tartoznak. A 300 legnagyobb és legfontosabb ipar­vállalat, amely az ipari termelés gerincét alkotja, a 10 legnagyobb pesti bank érdekkörébe tartozik. A négy legnagyobb bank kezében pedig 232 iparvállalat volt 1935-ben: a Pesti Kereskedelmi Bank 88, a Magyar Általános Hitelbank 71, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank 50 és az Angol-Magyar Bank 23 vállalattal.

Az ipari termelés túlnyomó nagy részét tehát ezek a bankok irányít­ják. A bankok vezetõsége pedig túlnyomó részben zsidó volt az 1935. évi adatok szerint:






Az igazgatóság tagjai közül %




zsidó


bizonytalan


idegen


magyar


Zsidó és idegen

Kereskedelmi Bank


18


-


-


9


67

Hitel Bank


14


8


-


8


73

Leszámítoló Bank


12


4


-


5


76

Angol-Magyar Bank


7


4


3


7


67



A pénzvilág legfelsõbb organizációját a zsidóság szállta meg az el­múlt 50-60 év alatt. Mindössze 200-300 zsidó család uralja ma a pénz és ipari életet. Családi hitbizományként tartják a kezükben a cukor, textil, a bõr, a szén, a fa stb. nagyfontosságú iparágakat.

A zsidóság nemcsak vagyonilag, de a vezetésben is hasonló arányt ért el, az iparban és a kereskedelemben. 1935-ben az árú- és értéktõzsde tanácsának 70 tagja közül 61 zsidó, a Magyar Bank és Értékpapír keres­kedõk 48 tagú vezetõségébõl 44 zsidó, a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­-kamara 45 tagú vezetõségébõl 28 zsidó, a Gyáriparosok Országos Szö­vetségének 79 tagú vezetõségébõl 55 zsidó, a Magyar Textilgyárosok Or­szágos Egyesületében pedig a 43 tagból 36 a zsidó.

Összefoglalva a bank, ipar- és kereskedelmi tevékenységben és va­gyonban a 6%-nyi zsidóság számarányának 10-szeresével szerepel.

A zsidóság az intellektüel pályákat is megszállta. Az 5.473 ügyvéd közül 2.693 zsidó: 49.2%. Az orvosok 8.285 fõnyi létszámából 2.852 a zsidó vallású, 34.4%. ­Ugyancsak magas száza­lékkal szerepelnek a zsidók a magánmérnökök között: 30.5%, az ügyvédjelölteknél 34.9%. A sajtó, irodalom, színház és mûvészetek terü­leteit is erõteljesen meg­szállták. A zsidók még na­gyobb mértékben lepték el a kereskedelmi és bank pozíciókat.





A zsidóság aránya a kereskedelemben és az iparban

Hová menjenek a zsidók?

Palesztinába?



Nagybritannia a világháború után Palesztinát felajánlotta a zsidók ottho­nául. A világháború alatt ugyanezt az ígéretet tette az araboknak. Egyik ígé­rete sem volt õszinte, mert Anglia Pa­lesztinában csak hatalmi politikáját folytatja, hogy biztosítsa magának Mosszul olaját. Ezenkívül Palesztina a Földközi tenger keleti részében mint stratégiai támaszpont is jelentós.

Egyáltalán lehet-e azonban Palesz­tina a zsidók „hazája”? Palesztinának már több, mint egy millió lakosa van és ezek közül csak 400.000 a zsidó. Népsörûsége már most 44 fõ négyzet­kilóméterenként. Hogy lehessen itt hely a föld 16 millió, vagy akár csak Eu­rópa 9-10 millió fõnyi zsidósága szá­mára? Ehhez járul, hogy Palesztina nagy részének sivatagi jellege van. Mindenekelõtt azonban a régi megtele­pedett arab lakosság a leghevesebben védekezik, tehát már most meghiúsult­nak tekinthetõ a cionista eszme, amely szerint Palesztinában legyen a zsidó­ság otthona.

Európában az utóbbi évtizedek po­litikai fejlõdése oda irányult, hogy a zsidóságot Európából ki kell telepíteni. A jelenlegi háború után bekövetkezõ új elrendezés ezt a kérdést is kielé­gítõen meg fogja oldani.
Palesztina fekvése a közelkelet közlekedési hálózatában
Link