KÚRIA SZÉNÁJA.




Devizaadósokat képviselõ jogszakmai körökben ismeretes, hogy a devizaadósok jogérvényesítése elé az állam – a Kúria iránymutatását [6/2013. PJE] jogalkotás szintjére emelõ – jogfosztó devizatörvényekkel gátakat emelt, kvázi az érvénytelenségi perek felfüggesztésével de facto felfüggesztette az adós állampolgárok alkotmányos és szabadságjogait.

A devizaadósokat képviselõ ügyvédeket támadásokkal próbálják az adósok képviseletétõl eltántorítani. Ilyen körülmények között kialakult jogszakmai konzultációk megerõsítettek bennünket abban a hitünkben és küldetésünkben, hogy az adósok jogait és az igazságot adott és jelen esetben az állam jogalkotó és igazságszolgáltató hatalma ellenében is meg kell védenünk.




Kúria közösségi (pénzügyjogi, fogyasztóvédelmi) jogsértésének összefüggõ zárt rendszere felszámolásának Magyarország tagállamnak betudható ügyét az Európai Unió Bírósága (Luxembourg) elé visszük, ennek menetét rövidesen közzétesszük. Devizaáttörésrõl is szólnak a hírek (elszakadt egy bírói láncszem), ennek magyarázatára lentebb a II.2. pontban kitérünk, valamint az adósok devizalapú kölcsönszerzõdésekbõl eredõ igényei jogérvényesítésének modellváltó devizastratégiáját – lehetséges peres útjait – is röviden vázoljuk:

Ne maradj le semmirõl! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/


I. A SZERZÕDÉS SEMMISSÉGE ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI LEVONÁSA (ELSZÁMOLÁS).

A semmisségi okokat [Hpt. 213.§] az állam kúriai-bírói iránymutatásokkal, kvázi tiltott bírói jogalkotással és a fogyasztóvédelmi uniós normákat félretéve kiüresítette.

A tisztességtelen árfolyamkockázati tájékoztatáson alapuló kikötés semmisségét [Ptk. 209/A.§ (2)] egy árfolyamkockázati tájékoztatóra [Hpt. 203.§] leszûkítette, szembe menve az fogyasztóvédelmi irányelvvel és a releváns uniós ítéletek kötelezõ jogértelmezésével. Ha és amennyiben egy semmisségi perben az érvénytelenségi ok átmegy is a tû fokán és hatályossá nyilvánításra (jogalakító kereseti kérelem) kerülne sor, akkor az érvénytelenség elszámolásának (marasztalási kereseti kérelem) szarkofágja alá kerülünk, különösen tekintettel a lex generalis Ptk. 237.§ (1) bekezdéséhez képest lex specialis DH2 tv. 37.§, 37/A.§ szabályaira.




Az érvénytelenség elszámolásának a devizaalapú törvényi elszámolás adataihoz kötése és ennek a devizatörvényekbõl fel nem fejthetõ elszámolási módjára kúriai joggyakorlat-elemzõ csoport véleménye és a civilisztikai kollégiumvezetõk országos értekezletének állásfoglalásai adnak némi támpontot olyan feltételekkel (pl. kamatfelárral növelt piaci forintkamaton történõ elszámolás), amelyet alkotmányosan csak törvény szabályozhatna, ezért a bírói gyakorlat vagy a semmisségi ok hiánya vagy ugyan megléte esetén, de a törvényi elszámolás adataival összefüggésbe nem hozható perbeli elszámolás megfelelõségének hiánya miatt az érvénytelenségi pereket általában megszünteti.

Az ügyvédek ezért az érvénytelenségi keresettõl költségmentes elállást biztosító DH2 tv. 40.§ (2) alapján a permegszüntetést javasolják ügyfeleiknek, egyben kialakultak a jogvédelemnek az alábbi pontokban foglalt – az érvénytelenségi pereket elkerülõ modellváltó keresetmodelleken nyugvó – más irányzatai.

II. A KÖLCSÖNSZERZÕDÉS NEM LÉTEZÉSE (LÉTRE NEM JÖTTE).

Print

1. SZÓBELI FORINTSZERZÕDÉS LÉTREJÖTTE – DEVIZAALAPÚ SZERZÕDÉS NEM LÉTEZÉSE. Az egyik ügyvédi eredeti felfogás szerint a szerzõdés forintkölcsönre és szóban jött létre (kölcsönösszeg, kamat, futamidõ), amely az írásba foglalást elõíró szabály miatt érvénytelen és lehet kérni a forint kölcsönszerzõdés érvényessé nyilvánítását. Ami ehhez képest a szóbeli forintszerzõdéstõl eltérõ devizaalapú szerzõdés (köz)okirata az egy bizonyításra tartozó kérdés, de a szerzõdés tartalma az, ami szóban létrejött.




Ennek az irányzatnak sarokköve az, hogy a szóbeli szerzõdés tartalmát bizonyítani kell, illetõleg bizonyítandó kérdés, hogy mi a szóban létrejött forintszerzõdésnek és az írásban létrejött devizaszerzõdésnek az egymáshoz való viszonya.

2. DEVIZAÁTTÖRÉS – KÖLCSÖNSZERZÕDÉS NEM LÉTEZÉSE. A DEVIZA BEFEKTETÉSI MÖGÖTTES VISZONY, MINT A KÖLCSÖNSZERZÕDÉS LÉNYEGES FELTÉTELÉRÕL A FELEK EGYBEHANGZÓ AKARATNYILATKOZATÁNAK HIÁNYA MIATT LÉTRE NEM JÖTT SZERZÕDÉS. Az egyik budapesti kerületi bíróságon egy felkészült ügyvéd kollégánk és egy bátor bíró a devizalapú kölcsönviszony "mögött" húzódó [devizaadósok érdekvédõi és devizaügyvédek egy részének jogvédelmi irányzatához tartozó] deviza befektetési mögöttes jogviszonyt a kölcsönszerzõdés lényeges feltételének minõsítette, és mivel ennek feltételét (feltételeit) a kölcsönszerzõdés nem tartalmazta, ezért a bíróság megállapította, hogy a felek erre vonatkozó egybehangzó akaratnyilatkozatának hiánya miatt a követelés érvényesen nem jött létre (helyesen – distinkció: a szerzõdés létre sem jötte hiányában létre sem jött a követelés).

Ennek a precedens pernek az ún. "kontroll-pere" a Ráckevei Járásbíróságon szeptember 16. (péntek) 10:00 órakor lesz, amelyben a budapesti kerületi bíróság "devizaáttörõ ítélete" és az Európai Unió Bíróságának a devizaalapú kölcsönszerzõdések befektetési jogviszony nézõpontú kötelezõ jogértelmezését adó C-312/14 számú ítéletével is összeegyeztethetõ devizaadós jogérvényesítés adhatja meg a "devizaáttörés" értékét.




A devizaáttörésrõl az uniós ítéletre is választ adó járásbírósági elismertetése, majd ezek fellebviteli határozatai után beszélhetünk.

Ne maradj le semmirõl! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

3. KÖLCSÖNSZERZÕDÉS NEM LÉTEZÉSÉNEK MÁS ESETEI. A kölcsönszerzõdés más lényeges feltételekben történõ megállapodás hiánya miatt sem jött létre, ezen lényeges feltételek felsorolásától most eltekintek azok nagy terjedelme és változatossága miatt, amelyekben a felek egybehangzó akaratnyilatkozata hiányzik. Az a perre tartozó bizonyítási kérdés, hogy az adott feltétel lényegesnek minõsíthetõ-e és ha igen, akkor a konszenzus hiánya áll fenn.

III. A KÖLCSÖNSZERZÕDÉS LEHETETLENÜLÉSE. A bank, mint jogosult felelõsségére esik az, hogy a mögöttes befektetési jogviszonyban maga állította elõ a deviza árfolyamkockázatot, amelynek terhei miatt az adós betöltési képtelensége állt elõ, ezért a kötelezett adós szabadul a tartozása alól és kártérítést követelhet.

IV. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT – KÁRTÉRÍTÉS. A tisztességtelen árfolyamkockázati kikötés következménye a szerzõdés érvénytelensége és elszámolása, ettõl megkülönböztetendõ a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat következményét jelentõ más polgári jogi – így a kártérítési – szankció. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat pl. a nem valós választás forint és deviza között, mert a felkínált feltételekkel nem volt más valós választási lehetõség mint a devizaalapú szerzõdéskötés. A következmény lehet pl. a nem valós választással összefüggésben a a folyósítási és a forintosítási árfolyamok közötti árfolyam-különbözet, amelynek esetében az ok-okozati összefüggés kimutatható.




V. MODELLVÁLTÓ DEVIZASTRATÉGIA. Az érvénytelenség kezelésére kiépített devizatörvényi és kúriai szarkofágot mellõzõ fenti modellváltó devizastratégiák mentén lehetségesnek mutatkozik a hazai bírósági jogérvényesítés, valamint egyidejûleg az Európai Unió Bírósága elõtt kell számonkérni Magyarország (Kúria) tagállam közösségi (pénzügyjogi, fogyasztóvédelmi) jogsértését.

Jog és Igazság Mozgalom [székhely: 2030 Érd, Dávid u. 4., honlap: www.jogesigazsag.hu, email: jogtanacsos@pr.hu] soraiba várjuk a devizaadósokat és a devizahiteles jogvédõket, és az ügyvédeket mint magánszemélyeket, hogy a fenti stratégiák mentén összefogjuk azt a harcot, amely a tõke, tudás- és befolyás nélkül maradt devizaadósok jogai érvényesítésének ügyét itthon és az unióban sikerre vigye. A jelen írásunk nem jogi tanácsadás, hanem a devizaadósok társadalmi méretû jogérvényesítésérõl alkotott olyan civil vélemény, amelyet mindenki csak a saját felelõsségére használhat vagy meríthet belõle.

Kelt, 2016. augusztus 24.
Link
Link