A vörös uralom áldozatai Magyarországon
Hivatalos jelentések és bírói ítéletek alapján írta és kiadja dr. Váry Albert koronaügyészhelyettes IV.(legális ) kiadás
„ ELÕSZÓ

Az emberek hamar felejtenek . - Pedig ami velünk a proletárdiktatúra alatt történt, nem könnyû elfelejteni. Azt a szégyenfoltot, hogy ebben az országban a közhatalmat 133 napon át nehány sehonnai bitorolta, a magyar történelembõl kitörölni nem lehet. – Ezer éves alkotmányunk és nemzeti önérzetünk gyalázata ez, melyre lehetetlen szégyenkezés nélkül gondolnunk. Nagyon mélyre kellett süllyednünk , hogy ez velünk megeshetett.
Hivatalos jelentések és bírói ítéletek alapján összeállítottam azok névsorát, kik e véres uralomnak áldozatul estek. Ezen összeállítás szerint a négy és fél hónapos rémuralom alatt 590 egyént gyilkoltak le nagyobb részt teljesen ártatlanul. Egymaga Szamuelly Tibor száznál több ártatlan polgárt gyilkolt le. Ez a szám s névsor azonban nem teljes. Hiányoznak az adatok azokról a területekrõl, a melyek idõközben elszakíttattak. Nincsenek benne azok sem, akik kétségbeesésük miatt öngyilkosok lettek, vagy a szenvedett bántalmazás és fogvatartás folytán utóbb elhaltak. Végre nem volt megállapítható azoknak szerencsétleneknek a száma sem kiket egyes vörös parancsnokok a harctéren a vörös hadsereg keblében kivégeztettek vagy akiket ellenforradalmi harcokban, ellenforradalmárok öltek meg. Valószínûleg ezeknek száma is kitesz még pár százat.”
Néhány áldozat és elkövetõ:
„ Jászberényben 1919. május 2.-án a románok elõl a vörösök menekülõben voltak s mindenki azt hitte, hogy vége a diktatúrának. A nép a városháza elõtt gyûlt össze s megbeszélte az eseményeket. Odajött Fecske Sándor földbirtokos is, ki elõzõ nap szabadult a vörösök fogságából. A vörösök távozásra hívták fel s „elvtársnak „ nevezték. Ez ellen õ tiltakozott, mire letartóztatták. Mikor a fogházba vitték be, éppen akkor szabadult onnan Egressy Kálmán tart.hadnagy, kit a vörösök vallásos meggyõzõdése miatt tartottak fogva, de a románok közeledtének hírére elengedték, s látta, mint ütik -verik Fecskét. Bátran védelmére kelt Fecskének a fogház udvarán „Ne bántsátok „ szavakkal. Erre a vörösök mindkettõjükre támadtak s õk az õrszobák felé menekültek. Budai vöröskatona reájuk lõ, de nem talál, mire Gárdos utoléri õket s a védtelen Egressyt pisztolyával közelrõl szíven lövi, ki holtan esik össze, majd Fecske ellen fordul, de közben megérkezik Czetti fogházgondnok és fellépésével megmenti Fecske életét. Gárdos és társai eltávoznak. Gárdos egyéniségét jellemzi, hogy neki ígért jutalomért megengedte Spekonya nevû ékszerésznek, hogy a leltározás elõl értékes ékszereket elrejtsen, a jutalmat meg is kapta, de közben leltározás alatt az ékszerészt meglopta. A lopott ékszereket a lakásán találták meg.”
Az elkövetõ :„Gárdos Gottselig Henrik 27 éves, izraelita vallású, kárpitossegéd, jászberényi munkástanács tagja, a jászsági felsõjárás direktórium alelnöke – 15 évi fegyházra. Budai Antal 44 éves, r.kath. vallású, budapesti rézolvasztó, vörösõr 7 évi fegyházra ítéltetett.
A Petzkay- zászlóaljat a kiskõrösi és kalocsai ellenforradalom leverésére küldték ki 1919.június 23.-án. Kiskõrösre érkezett ekkor Braun Mór is, Vágó Béla hadügyi népbiztos helyettese, valamint Lévai Oszkár politikai megbízott is. Braun Mór és Gábor Károly vésztörvényszéket alakítottak s hét embert meghallgatás élkül halálra ítéltek. Ezek között voltak: Spang József, Szenohradszky Pál és Kutyifa János kiskõrösi lakosok. Spang Józsefet, ki az ellenforradalom alatt városparancsnok volt, Mikula György egyik vöröskatonája akasztotta fel oly módon egy fára, hogy felülrõl ráugrott és mintegy lovagló helyzetben ráült a vonagló áldozat nyakára. Elõbb õt teljesen összeverték és cigarettát dugtak a szájába. Az áldozat ütõeréét Petzkay felesége, Telek ilona Márta orvosnõ fogta s midõn érezte hogy még él, kijelentette hogy még egy ideig hagyni kell a fán. Lévai Oszkár az elé állított Kutyifát a kihallgatás alkalmával arculütötte.
A gyikosságot elrendelte: Braun Mór 23 éves izraelita, Gábor Károly , Lévai Oszkár 30 éves izraelita, munkásbizt. pénztári tisztviselõ, politikai megbízott, Mikula György vörös karhatalmi parancsnok.
- Kõszegen 1919. június 5.-én a vasúti sztrájkkal kapcsolatban ellenforradalom tört ki. De csakhamar leverettek, s jött a bosszúállás. Vagy száz embert fogdostak össze. Jelentették a dolgot a Szombathelyen tartózkodó Szamuelly Tibornak, aki Korvin Klein Ottóval és terroristáival Kõszegre érkezett 1919.június 6.-án , hol dr. Halász Hirschler József és mások bemondása alapján halálra ítélte , s terroristáival nyomban kivégeztette Waisbecker Jenõt ( népf.százados,kõszegi lakos ) és Hercsics Györgyöt ( velemi lakos, földmûves, 7 gyermek apja ) minden alakszerûség nélkül, egyszerû kézlegyintéssel. Hercsics György fejét Kálmán József terrorista puskatussal összeroncsolta. Waisbeckert nemcsak össze-vissza lövöldözték, de szuronnyal keresztül is szúrták. A többi ellenforradalmárokat súlyos börtönre ítélték, s a lakosságra egymilli hadisarcot vetettek ki.
A gyilkosságot elrendelte Szamuelly Tibor, dr. Halász Hirschler József, 26 éves izraelita, szombathelyi lakos, rendõrkapitány, politikai megbízott és mások bemondása alapján.
A gyilkosságokat elkövette: terroristák és vöröskatonák, köztük Kálmán József 20 éves, római katolikus vallású, géplakatos, terrorista. Kovács Lajos 24 éves, római katolikus vallású, terrorista. Lõwinger Károl 21 éves, izraelita, szabósegéd, terrorista és Berényi László, 22 éves, római katolikus, terrorista.
-Kovács István fõhadnagy ( nyíregyházi születésû, 29 éves, nõtlen,evangélikus, banktisztviselõ ) ellenforradalmárság gyanúja miatt forradalmi törvényszék elé állíttattott. Férfiasan, önérzetesen viselkedett. Halálra ítélték, s a fogház udvarán a többi „polgár „ fogoly szeme láttára kivégezték. Holttesték megrugdosták, leköpdösték. Meg kellett halnia, mert az alatt a gyanú alatt állott, hogy annak idején a szamuelly-fiúk ellen nyíregyházán elkövetett merényletnek õ a értelmi szerzõje. Õ volt az ellenforradalom és a polgárság egyetlen támasza, büszkesége és reménye.
A gyilkosságot elrendelte: Pogány József izraelita hírlapíró, népbiztos és Szamuelly László 23 éves, izraelita, m.hivatalnok rendeletére a nyíregyházi forr. törvényszék Murgittai János 28 éves református, napidíjas, Körtvélyesi József 25 éves, római katolikus, szobafestõ, Pál Dezsõ 36 éves görögkatolikus, géplakatos,. Vádbiztos: Dr. Kovács Miklós 44 éves, református ügyvéd.
- Juhász László vörösparancsnok két vörösõr kíséretében 1919.auusztus 1.-én este enni és inni kérek Bergendi Ferencnétõl ( szül: Vanyik Juliánna , gazdasági intézõ neje ). Közben az egyik vörösõr dicsekedve azt mondotta, hogy agyonlõtte õ már tán az apját és anyját is, mire Bergendiné azt felelte: „ azt rosszul tette fiam !” , mire a vörösõr azt felelte , „ha sajnálod, dögölj meg te is „, s Bergendinét agyonlõtte ( Tápiószentmárton község határában Gödölypusztán ).
„ UTÓSZÓ”
Dr. Váry Albert unokái leírják, hogy nagyapjuk Budapest ostromát a fõvárosban élte át. „A szovjet csapatok bevonulása után újból figyelmezették, hogy jobb lenne menekülnie, de õ helyben maradt.
Ettõl kezdve az államvédelmi hatóság folyamatos zaklatásának volt kitéve, rendszeresen kihallgatták és a fehérterrorra vonatkozó adatainak átadására kényszerítették. Az idõs, politikai küzdelmelkben megfáradt embert az Andrássy út 60-ban kényszerítõ eszközök hatására végrehajtott cselekedete élete végéig gyötörte, miután megtudta, hogy 25 év után az õ adatai alapján vonnak felelõsségre és végeznek ki olyan embereket, akik nem is értelmi szerzõi, hanem egyszerû sorkatonái voltak azoknak az atrocitásoknak, amelyekhez hasonlókért õ számos „ vörös „ terroristát sikerrel terjesztett fel kegyelemre. Rákosiék hatalomra jutása után õt is kitelepítették? a Békés megyei Hunyán, egy pajtában kényszerült lakni , embertelen körülmények között. A kitelepítések feloldásakor sem térhetett vissza Budapestre, ezért Csengõdre költözött, ott is hunyt el 78 éves korában, 1953.okt.1.-én.”