Múltunk jelentõs részét feldolgozó mû.
Link

. A megélhetési körülmények felszámolása, a devizahitel-csalássorozat anyagi és pszichikai hatásai, az egészségügyi ellátás vákuumnövekedése, az oktatásliberalizáció és mindenek elõtt a köznyomor a népességi adatok katasztrofális romlása szerint alkalmassá tette Magyarországot félmillió zsidó beköltözésére, ám a következõ ciklusban növelni kell az elvándorlás-betelepülés ütemét.
Akkor alakíthat kormányt 2018-tól a Fidesz, ha az eddig elûzött egymillió magyar létszámát felülmúlóan teljesít a következõ ciklusban. Netanjahu garanciát követelt arra, hogy nem vezetnek be az európaihoz közelítõ béreket, tehát kisebb módosítások ellenére folytatódik a bérstop. Ez alól kivétel csak az államigazgatásban lehet, hogy az állam vezetõi és az országgyûlési képviselõk a saját egymilliós havi bérüket két-három-négy-öt-tíz millió forintra emeljék.

Dienes István fizikus a kvantumfizika és a tudat kutatás területének kiemelkedõ szakembere. Hétköznapi megfogalmazásban az ember gondolkodásmódjának kutatásával foglalkozik.

Számunkra ennek a kutatási területnek kiemelkedõ a fontossága, mert még Albert Einstein is így fogalmazott: "Az emberiség mindaddig nem fogja tudni megoldani problémáit, amíg rá nem jön hogyan is gondolkodunk."

Az elõadásban megismerhetjük azokat az eredményeket, ahol ma a tudósok tartanak fizika és a tudat kutatás területén. Tudományos eredményeik bekerülése a köztudatba teljesen át fogja formálni az embernek Önmagáról és környezetérõl alkotott képét. A hétköznapi ember tudásában történõ megjelenése után, pedig Új Embert, Új Emberiséget fog teremteni.

Az elõadás tudományos igényessége mellett, mindenki számára közérthetõen próbálja bemutatni az elért eredményeket.

Az elõadó saját szavaival fogalmazva: "Ennek folyományaként ma lehetõségünk nyílik a valóságot érzékelõ tudat, illetve a tudatos elme mûködésének szabatos megfogalmazására és értelmezésére. Ezen túlmenõen lehetõséget ad egy, a Világegyetemet átható új energiaforma meghatározására, melyet az önmagáról tudatos, élõ lélek energiájának is nevezhetünk, és a csillagászatban felfedezett sötét anyaggal állíthatjuk párhuzamba."

Szóval, ne gondoljuk, hogy itt a banki nyerészkedés volt a fõ hajtóerõ. Egy központilag irányított elszegényítésnek vagyunk alanyai.
Ezért vállalata Orbán VIktor miniszterelnök az EBRD-vel kötött egyetértési megállapodásban, hogy nem raknak több terhet a bankokra, ill fokozatosa leveszik azt - és a lakosságon hagyják ezt az irányított elszegényítést.

A muszlim beltenyészet katasztrofális eredményei, amit az elsõ unokatestvérek közötti házasságok okoznak. Ez a gyakorlat tilos a zsidó-keresztény hagyományban, amit már Mózes idejében is büntettek, de Mohamed követõinél már folyik 50 nemzedék óta (1400 éve) a muzulmán világban.Ez a beltenyésztési gyakorlat soha nem szûnik meg a muszlim világban, hiszen Mohamed a végsõ példa és a hatóságok hajthatatlanok minden ilyen kérdésben, beleértve a házasságot is.

Egy igazán felemelõ de egyben nagyon mély beszélgetés.
Link

Egyszer minden véget ér...
De még mindig nem értik, milyen következményekkel jár Lendvai Ildikónak, a Magyar Szocialista Párt egykori elnökének kinyilatkoztatása: „Az ellenzék Soros oldalán áll.” Nem értik, hogy az a politikus, aki sorosistává válik, megpecsételi a sorsát.

Ezen sem csodálkozom,már: A párt 2014-es választási programjában még az szerepelt, hogy orosz mintára ügynökszervezetté nyilvánítanák a spekulánshoz köthetõ „civil” társaságokat. Ehhez képest Vona Gáborék a Soros-egyetemnek is nevezett CEU elõjogainak védelmében is aláírták a balliberális pártok alkotmánybírósági beadványát.

Támadj, támadj, támadj minden irányból, sose hagyj esélyt a tántorgó szervezetnek a pihenésre, átcsoportosításra, talpra állásra és a stratégiája újragondolására. Végig nézve a jelen kori tüntetések (lásd CEU) menetét, világosak a pontok lényegei és sorrendje, e mentén tevékenykednek. De ezeket ismerve mi is fel tudunk lépni ellenük.

A szerzõ nyugalmazott nagykövet, közíró.
Ezért eleve álszenteskedés megbotránkozni bármely elnevezésen, érinthetetlenné tenni bárkit, viszont a hozzájuk kapcsolódó tényeken és tetteken annál inkább lehet és kell vitatkozni. Ráadásul maguk az említettek is, hol hivalkodóan, hol harciasan, de jogosan, sõt egyre büszkébben annak, vagy ahhoz közelállónak vallják magukat, ahogy nevezzük õket. Méghozzá, ugyanezzel érvelve, elõjogokat követelnek és szereznek, sõt intézményesített szellemi-politikai, vallási, szexuális, faji terrorjukkal egyre számottevõbb jogtalan anyagi, megnyilvánulási és egyéb elõnyhöz jutnak a többségi társadalommal szemben. Gyakorlatilag a saját fenekedõ, acsarkodó, szekírozó és követelõdzõ szellemiségükben rátelepszenek a közállapotra, a közhangulatra, sõt egyre érezhetõbben ezzel fenyegetik a közhatalmat is. Kikövetelik, hogy az önmagában érdem nélküli mivoltuk jogcímén elnézõen kezeljük társadalomellenes eljárásaikat, mindenkivel és mindennel szemben védelmezzük õket, önbecsülés helyett õket becsüljük, egyszóval folyamatos pozitív diszkriminációt várnak el. Túl azon, hogy eredendõen mindenféle, az esetleg néha indokoltnak tûnõ pozitív diszkrimináció is eleve megbélyegzi a benne részesülõket, sérti az emberi egyenlõség elvét, s nem összeegyeztethetõ a törvény elõtti egyenlõséggel sem, „az egyenlõbbek” egyre nyíltabban és agresszívabban leminõsítenek, lenéznek bennünket, gúnyolódnak rajtunk. Nemcsak nem hajlandók semmiféle toleranciára, hanem idegen önazonosságot iparkodnak belénk plántálni, gátlástalan és visszataszító eljárásaikkal, kihívó és ízléstelen vonulásaikkal, mértéktelenségükkel és mohóságukkal, visszaéléseikkel, romlott életvitelükkel, nem is titkolt magyarellenességükkel provokálnak bennünket.

Ez a magyarország nevû kísérleti telep :. Már a bûncselekmény elkövetésének legkisebb gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, hogy titkos megfigyelés célpontjává váljon, vagy hogy tudta nélkül felbontsák és elolvassák a leveleit, távollétében átkutassák a lakását, kocsiját - írja a Magyar Nemzet. A tárca a készülõ új, a büntetõeljárásról szóló törvényhez kapcsolódóan tartja szükségesnek a rendõrségi, a nemzetbiztonsági, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) és az ügyészségrõl szóló törvények bizonyos rendelkezéseinek összehangolását, illetve módosítását. Ennek során egységesítené és újraszabályozná egyebek között a titkos információgyûjtés szabályait. Kimondanák például, hogy „a bûnüldözési célú titkos információgyûjtés olyan különleges, leplezett tevékenység, amely a büntetõeljárásnak is szerves részét képezi”, valamint azt is, hogy „a titkos információgyûjtés az információk mellett eredendõen a bizonyítékok megszerzésére irányul”.