Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üzenőfal

Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2020-12-09 20:37
Szia. Err?l nem tudok, nem néztem utána, az usa viszont kint van bel?le és Trumph visszaállította az eredeti alkotmányt.

2020-12-08 08:14
Sziasztok! Nem tudom úgy hallottam, hogy Nèmetország 2020.05.09. óta nem tartozik a UCC hatálya alá. Szabad ország már nincs a listán nem vonatkozik rá az UCC!? Szerintetek ez igaz valaki tud valamit

2020-07-09 11:28
Kedves Lica! Köszönöm az eddigi munkádat!Légyszíve
s küld el nekem a link gy?jteményeket.Nag
yon köszönöm. nikolics@msn.com

2020-07-08 22:19
nistvan10: Norvégban sem különb. itt is megvannak a hülyeségeik.

2020-05-23 19:03
Még talán annyit tennék hozzá az egész világon nincs már törvényesség mert ami van az nem az.Ez a világ már élhetetlen mert ahogy élünk az nem élet hanem kínlódás.És ez nem Magyarországra vonatkozik

2020-05-23 19:00
Rendben van köszönöm a választ. Lica.

2020-05-23 11:25
nistvan10: Ez teljesen jó volt kideríteni hogy az állam még a maga által hozott törvényeket sem tartja be, nem hogy a nemzetközi egyezményeket, Egy ilyen helyzetben nincs jogi megoldás. Dörögni kéne m

2020-05-20 07:36
A kezdeti nagy lendület nagyon le állt mi van? már nem olyan fontos ,vagy változott a vélemény látva ,hogy nem m?ködik csak papíron?vagy még ott sem én is bevettem a nagy semmit de legalább kijózanodt

2020-05-16 21:47
tiastobi, köszönöm, ez még kutatás alatt van.

2020-05-16 08:44
Kedves Lica! Köszönöm ezt a rengeteg munkát, tudást és tanulnivalót amit megosztasz velünk. Az lenne a kérdésem, hogy hogyan tudom visszaszerezni a TAJ számom feletti jogérvényesítést? tiastobi@gmail.

Üdvözlet

Üdvözöllek az oldalamon. Köszönöm, hogy felkerestél. - Azért születtél, hogy adj, és nem azért, hogy megadd magad!
- Egymást emelve mindenki tegye Östen adta dolgát, s nem lesz baj! - Ha egyetlen erényed van csak, és ez az EMBERSÉG, minden erényt hordozol. Lica

Orwelli világ beteljesült, itt a vége ha ezt hagyod!

BelföldMár gyanúsítás sem lenne szükséges a lehallgatásunkhoz az igazságügyi tárca új javaslata szerint Reklám Orwelli világ vár ránk, amennyiben a tervezett formában hatályba lép az Igazságügyi Minisztérium több törvényt is módosító javaslatcsomagja. Már a bûncselekmény elkövetésének legkisebb gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, hogy titkos megfigyelés célpontjává váljon, vagy hogy tudta nélkül felbontsák és elolvassák a leveleit, távollétében átkutassák a lakását, kocsiját - írja a Magyar Nemzet. A tárca a készülõ új, a büntetõeljárásról szóló törvényhez kapcsolódóan tartja szükségesnek a rendõrségi, a nemzetbiztonsági, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) és az ügyészségrõl szóló törvények bizonyos rendelkezéseinek összehangolását, illetve módosítását. Ennek során egységesítené és újraszabályozná egyebek között a titkos információgyûjtés szabályait. Kimondanák például, hogy „a bûnüldözési célú titkos információgyûjtés olyan különleges, leplezett tevékenység, amely a büntetõeljárásnak is szerves részét képezi”, valamint azt is, hogy „a titkos információgyûjtés az információk mellett eredendõen a bizonyítékok megszerzésére irányul”. Joggal vetõdik fel a kérdés: miért, eddig nem így volt? Választ azonban a salátatörvény tervezete erre a kérdésre nem ad. Ahogy arra sem, mikor, hogyan és kikkel szemben alkalmazzák majd az elõkészítõ eljárásnak nevezett, szintén új intézményt. A törvényjavaslat szerint ugyanis büntetõeljárás – fõ szabályként – továbbra is bûncselekmény gyanúja alapján indul. Az új büntetõeljárási kódex azonban „a büntetõeljárás proaktív képességének kialakítása érdekében az elõkészítõ eljárással lehetõséget biztosít egyfajta elõzetes felderítésre, amelynek a célja a bûncselekmény gyanújának megállapítása, illetve kizárása” – mutat rá a tervezet. Egy névtelenséget kérõ gyakorló ügyvéd szerint az elõterjesztés szövegébõl akár az is következhet, hogy ha valaki vásárol egy autót, másnap titkos nyomozás indul ellene, tisztázandó, hogy vajon törvényes forrásból származik-e az ára, vagy sem. Ez olvasható ki a törvényjavaslat kidolgozóinak laikusok által kissé talán nehezen követhetõ tervezetébõl is. Õk ezt így fogalmazták meg: „Az új törvény ezen megoldása lehetõséget teremt az eddig kizárólag a nyomozásra feljogosított szervek által és a rájuk vonatkozó törvények alapján a bûncselekmények gyanújának megállapítása elõtt végezhetõ felderítésre, ezzel a valós idejû büntetõeljárás folytatására ösztönözve az elõzetes felderítést végző szerveket.” Szóval ezentúl minden nyomozásra jogosult hatóság, azaz a rendõrség, a NAV és az ügyészség is folytathat elõkészítõ eljárást minden olyan esetben, amelyben semmi gyanús nincs. Mert ahol felvetõdik valamilyen bûncselekmény gyanúja, ott a hagyományos büntetõeljárás is megindítható. Nem derül ki azonban a törvényjavaslatból, hogy nevezett szervezeteknek milyen szempontok alapján kell meghatározniuk, hogy kikkel vagy mely szervezetekkel szemben indítanak elõzetes felderítést. Jogosnak tûnik tehát azoknak a felvetése, akik attól tartanak, hogy ez a titkos nyomozásra jogosultak körének bõvülésével egyidejûleg bevezetendõ új intézmény tág teret ad a politikai indíttatású nyomozásoknak, vagy éppen az államnak nem tetszõ hazai és külföldi gazdálkodók kiiktatásának. Ez még akkor is igaz lehet, ha a törvényjavaslat az elõkészítõ eljárás során megtiltja azoknak az eszközöknek és módszereknek az alkalmazását, mint például a csapdaállítás vagy az álvásárlás, amelyek használata már konkrét bûncselekmény gyanúját feltételezi. Ez azt is jelenti, hogy a törvényjavaslat készítõi továbbra is tiltanák a provokációt, azazhogy titkos ügynökök vagy fedett nyomozók legyenek olyan bûncselekmény felbujtói, amelyet az õ fellépésük nélkül nagy valószínûséggel el sem követtek volna. A törvényjavaslat alaposan átírja a bûnmegelõzés eddig ismert és alkalmazott fogalmát. Eddig a bûnmegelõzés arról szólt, hogy a rendõrség az iskolák és civil segítõk támogatásával igyekezett minél szélesebb körben felhívni a figyelmet bizonyos bûncselekményfajtákra és azok megelõzésének módjára. A tervezett új szabályozás viszont „a bûnmegelõzést olyan bûnügyi hírszerzõ tevékenységként határozza meg, amelynek a tárgya nem egy bûncselekmény, hanem a Magyarország társadalmi rendjét veszélyeztetõ bûnözés”. A mai gyakorlat szerint a rendõrség információszerzõ, értékelõ, kockázatelemzõ tevékenységének szerves részét képezte az intézkedési kötelezettség. Azaz ha a fenti tevékenység közben bûncselekményt vagy annak elõkészületét észleltek, meg kellett akadályozniuk annak végrehajtását. A jövõben azonban a rendõrségnek már nem lesz dolga például a titkos adatszerzés vagy az elõkészítõ tevékenysége során észlelt bûncselekmény megakadályozása, megszakítása. Kivételt képeznek ez alól azok a bûncselekmények, amelyeknek már az elõkészületét is büntetni rendeli a törvény. A gyilkosság ilyen, de például a nemi erõszak már nem. Így ha egy nõ megerõszakolását tervezi két bûnözõ egy lehallgatott telefonon, kiszemelt áldozatuk csak abban bízhat, hogy a lehallgatóknak nagyobb az empátiájuk a jogszabály elõkészítõinél, és megtalálják a módját, hogy a tervezett erõszakot mégse hajthassák végre. A törvénycsomag arról is rendelkezik, hogy a hatóságok titkos kapcsolatainak, besúgóinak a szolgálataik után kapott tiszteletdíjból húszszázalékos forrásadót kell fizetniük. Mivel azonban az ilyen címen kifizetett összegek is titkosak, soha nem tudhatjuk meg sem azt, hogy az egyes titkos megbízatásokért mennyit fizetett ki az állam, és hogy a titkos megbízottak munkája megérte-e az árát, sem azt, hogy a kifizetések után rendesen befizették-e az adót. (MNO)

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.38 másodperc
112,730 egyedi látogató